MTA Művészeti Gyűjtemény / Art Collection of HAS

05/11/2024

A múlt héten nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery új időszaki kiállítása Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815–1867) címmel, amelyre a Művészeti Gyűjtemény is kölcsönzött egy festményt. Keressék meg a kiállításban, segítségként egy részletet is mutatunk belőle!

26/09/2024

⛓️ Mi keresnivalója egy bilincsnek a könyvtárban?

Az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye nemcsak könyveket és kéziratokat őriz, hanem relikviákat is. Az egyik legérdekesebb közülük Czuczor Gergely bilincse.

És hogy miért? Erről bővebben az Akadémia jubileumi honlapján olvashat.⬇

25/09/2024

📷 Képek az MTA történetéből

Teleki Pál akadémikus, későbbi miniszterelnök Habsburg–Lotaringiai József Ferenc főherceggel a Magyar Tudományos Akadémia bejáratánál a Magyar Földrajzi Társaság 50 éves jubileumi gyűlésének zárónapján, 1922. május 7-én. Mellette díszmagyarban az ugyancsak akadémikus Cholnoky Jenő látható.

Érdekli az Akadémia múltja? A jubileumi honlapon további érdekességeket olvashat. ⬇

Forrás: FORTEPAN / Cholnoky Tamás

24/09/2024

1848. szeptember 25-én született Marburgban Süss Nándor műszerész (Ferdinand Suess, elhunyt: Budapest, 1921. ápr. 1.), aki 1876-ban érkezett Kolozsvárra, majd 1884-től Budapesten működött, ő alapította a Magyar Optikai Művek (MOM) elődjét. Eötvös Loránd is tőle rendelte műszereit, és Süss gyártotta az Eötvös-féle torziós ingákat is 1890-től. Képünkön a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetben (korábban MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet) található, 1902-1906 körül készült réz és öntöttvas példány látható ( 1, fotó: MTA Művészeti Gyűjtemény)

24/09/2024

"A Szépművészeti Múzeum megépüléséig a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet az ország legnagyobb képzőművészeti gyűjteményének, az 1871-ben megvásárolt Esterházy-képtárnak. Újabb gyűjteményekkel kiegészülve ez lett az Országos Képtár, amely 1894-ben olvadt bele a Szépművészeti Múzeumba, és 1906-tól már a múzeum újonnan emelt épületében volt látható. Háry Gyula közvetlenül a költözés megkezdése előtt, 1904-ben finom akvarellképek sorozatán örökítette meg a képtárat. Az öt kép mind a kiállítás egy-egy jellegzetes termét jeleníti meg, s közülük az egyik legszebb az itáliai művészet kiállítását ábrázoló lap. A kiállított művek – bármily vázlatosan festettek is – egytől egyig felismerhetők. Elöl jobbra egy festőállványon Boltraffio Madonnája látható, vele szemben egy paravánon Correggio remekműve. A terem közepét egy akkoriban 13. századinak vélt velencei kőkút foglalja el, s leghátul, a szomszédos terem zárófalán egy Verrochiónak tulajdonított hatalmas fatábla a trónoló Madonnával és a társaságában lévő szentekkel. Különös látvány lehetett a nagydarab Háry Gyula a képtár látogatói között, kezében a hajszálvékony tűecsetekkel."

Képről képre – Toldi Miklós a múzeumban

Valószínű, hogy egyetlen magyar festőt sem jellemeztek úgy a kortársai, mint aki Toldi Miklóshoz hasonlatos. „Széles vállai, öles alakja, piros, kerek magyar arca, valamikor Toldi Miklósnak indult és valamikor hatalmasnak ígérkezett az indulásának lendülete…” – írta róla az „Élet” című lap munkatársa 1927-ben. Pályafutása akkoriban már túl volt a tetőpontján, a művész pedig „visszahúzódott, magányos lett, mint az öreg Toldi” – olvashattuk ugyanott. Ennek a daliás művésznek köszönhetjük a magyar művészet legbecsesebb akvarellsorozatát a Szépművészeti Múzeum első kiállításairól, amelyek a múzeum épületének 1906-os megnyitása előtt még a Magyar Tudományos Akadémia termeiben voltak láthatók.
Százhatvan éve született a magyar grafika egyik nagy mestere, Háry Gyula.

A zalaegerszegi születésű Háry Gyula (1864–1946) életéről keveset tudunk. Középiskoláit Kőszegen és Budapesten végezte, majd a Mintarajziskolában folytatta művészeti tanulmányait Greguss János és Lotz Károly növendékeként. Háry az 1880-as években tűnt föl cizellált, finom akvarelljeivel és tusfestményeivel, melyek elsősorban város- és tájképek voltak. Rajzai gyakran jelentek meg képes újságokban, könyvek illusztrációiként; számos tusfestménye az „Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben” című nagyszabású könyvsorozat illusztrációit gazdagította. Háry iparművészeti tervezéssel is foglalkozott, és ékszereivel díjakat is nyert. 1888-tól a Műegyetemen tanított tanársegédként alakrajzot és tájképfestést jó tíz évig, az 1890-es évek végétől pedig már rendes tanárként.

Háry nagyon termékeny művész volt. Finoman festett, dokumentatív erejű képeken örökítette meg a régi Budapest azóta elpusztult házait, utcáit, városrészeit; de ugyanígy külföldi utazásainak a látványos helyszíneit is, elsősorban Velencét és Itáliát. Amikor 1927-ben felkereste a már említett lap riportere, Háry már visszavonult ember volt. Otthonában vastag mappákban álltak a szebbnél szebb akvarellek, rajzok, ő maga pedig úgy érezte, hogy a művészeti forradalmak hullámai átcsaptak a feje fölött. Daliás alakját nem törték meg az idők, de a lelkét igen: „Nagy belső erők, a magyar úri büszkeség, férfias keménység tartják fenn s az a mindenek fölött való művészi meggyőződés, hogy a maga munkája szebb, jobb, becsületesebb az újakénál. Néha a félreálló ember zárkózottságából kesernyés megjegyzések buggyannak ki...” – írta róla az újság.

A Szépművészeti Múzeum megépüléséig a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet az ország legnagyobb képzőművészeti gyűjteményének, az 1871-ben megvásárolt Esterházy-képtárnak. Újabb gyűjteményekkel kiegészülve ez lett az Országos Képtár, amely 1894-ben olvadt bele a Szépművészeti Múzeumba, és 1906-tól már a múzeum újonnan emelt épületében volt látható. Háry Gyula közvetlenül a költözés megkezdése előtt, 1904-ben finom akvarellképek sorozatán örökítette meg a képtárat. Az öt kép mind a kiállítás egy-egy jellegzetes termét jeleníti meg, s közülük az egyik legszebb az itáliai művészet kiállítását ábrázoló lap. A kiállított művek – bármily vázlatosan festettek is – egytől egyig felismerhetők. Elöl jobbra egy festőállványon Boltraffio Madonnája látható, vele szemben egy paravánon Correggio remekműve. A terem közepét egy akkoriban 13. századinak vélt velencei kőkút foglalja el, s leghátul, a szomszédos terem zárófalán egy Verrochiónak tulajdonított hatalmas fatábla a trónoló Madonnával és a társaságában lévő szentekkel. Különös látvány lehetett a nagydarab Háry Gyula a képtár látogatói között, kezében a hajszálvékony tűecsetekkel.

1942-ben a Fészek művészklub arra készült, hogy megünnepli nyolcvanéves tagjainak a jubileumát, köztük az akkor még csak 78 éves Háryét is. A háború azonban közbeszólt. Elmaradtak az ünneplések, s amikor 1946. január 3-án Háry meghalt, az újságok már hírt sem adtak a gyászesetről. Egy háborúban tönkretett országban elfeledve halt meg az a művész, akinek képei és rajzai nélkül talán nem is tudnánk, hogy milyen volt az a szép, régi Budapest.

kép:
Háry Gyula: Az Országos Képtár II. emeleti északi nagyterme, 1904
akvarell, papír, 350 × 455 mm
Magyar Nemzeti Galéria

szöveg: Bellák Gábor

23/09/2024

„Hazádhoz, mint szemedhez, tarts híven oh magyar.”

✍️ Tudtad, hogy Vörösmarty Mihály is rengeteget finomított utólag a Szózat sorain? 🧐 Az első kéziratban például így indult a vers: „Hazádhoz, mint szemedhez, tarts híven oh magyar.” 😮 Végül a „szemedhez tarts híven” változatot áthúzta, és fölé írta a ma ismert „rendületlenül” szót.

Az irodalomórán biztos hallottál már róla, de gondolkodtál is azon, hogy még egy nagy költő is mennyit dolgozhatt a tökéletes sorokon? 💬 Szóval, ha legközelebb át kell írnod egy fogalmazást vagy dolgozatot, ne stresszelj – a legnagyobbakkal sincs ez máshogy! 😅

Ha kíváncsi vagy az eredeti kéziratra, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi. Többet is megtudhatsz erről, link az első kommentben!


Magyar Tudományos Akadémia - MTA - hivatalos oldal MTA Könyvtár és Információs Központ Művészeti Gyűjtemény / Art Collection of HAS

21/09/2024

Borúra derű - Post nubila Phoebus
Árvíz a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt: a nehezén már túl vagyunk.

20/09/2024

A Duna tetőzés előtt a Magyar Tudományos Akadémia felolvasóterméből (korábban heti ülések terme, vagy kis gyűlésterem) 2024. szeptember 20-án napnyugta előtt.

20/09/2024

Hamarosan tetőzik a Duna Budapesten. Ahogy az az archív és a ma délután készült fotót összehasonlítva is látszik, 1965 júniusában alacsonyabb volt a vízállás, mivel a víz akkor még nem öntötte el a villamos alagútját a Lánchíd alatt. Az, hogy az MTA épületét és gyűjteményét, valamint a fővárost nem fenyegeti közvetlen veszély, azoknak köszönhető, akik hivatásosként vagy önkéntesként részt vesznek a védekezésben. Kitartást és sok erőt kívánunk a gátakon végzett kemény munkához!
́rvíz
[Képek: Ismertlen fényképész: Magyarország, Budapest V. pesti alsó rakpart árvíz idején a Széchenyi Lánchíd pesti hídfőjénél, szemben a Magyar Tudományos Akadémia., 1965. június, Digitalizált fénykép Fortepan/Nagy Gyula, képszám 50481; valamint Beöthy Balázs digitális fotójának kivágata hasonló nézetből, 2024.09.20.]

16/09/2024

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény nemzetközi jelentőségű muzeális intézmény, melynek gyűjteményébe a Kutatók Éjszakáján nyerhetünk betekintést. Információk és regisztráció lent.

„A MARS BOLYGÓN ÉLT ÉVEKEN KERESZTÜL”, AVAGY, A MARSLAKÓK TITOKZATOS ÉLETE.
👽 Kik azok a marslakók és mit keresnek a Marson? Hogyan kerülnek az elmegyógyintézet falai között készült alkotások egy művészettörténeti intézetbe?
🫣 A magyar elmeügy történetének eredünk a nyomába MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény interaktív vezetésén!
👉 Regisztráció és további információ a Kutatók Éjszakája honlapján: https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek/hun-ren-bolcseszettudomanyi-kutatokozpont/a-mars-bolygon-elt-eveken-keresztul-avagy-a-marslakok-titokzatos-elete
Kutatók Éjszakája a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontban | 2024

14/09/2024

A mai napon ünnepeljük Alexander von Humboldt (Berlin, 1769. szeptember 14. – Berlin, 1859. május 6.) természettudós, utazó 255. születésnapját. A világhírű tudóst a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjává választotta, magyarországi recepciójában a pár napja ünnepelt Almási Balogh Pál is jelentős szerepet játszott.
"Humboldt széles körű ismertségét és elismertségét jól mutatja a herendi manufaktúra vállalkozása. Megalkották az ún. Humboldt-mintát: 1857-ben Fischer Mór (1800–1900) egy ilyen mintával díszített kávéskészletet küldött ajándékként Humboldt 88. születésnapjára. Domborművű, hálószerű, rózsaszín vagy kék ornamentikája volt: az edényeken kis medalionokkal, bennük népi életképekkel, vagy puttókkal"* Humboldt levélben mondott köszönetet, és megküldte Fischernek dedikált arcképét, amiről aztán a herendi gyár porcelánképet készített, ennek itt közölt példánya ma az Iparművészeti Múzeumban található. (Fischer Mór porcelángyára, Herend, 1873, porcelán, aranyozott, máz felett festett, ltsz.: 6540)
*[Az idézet forrása: Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt Magyarországon: Tudományos kapcsolatok és eszmetörténeti hatások, in Bernáth Árpád szerk.: Felfedező utazások térben és időben: Tanulmányok Goethe és Humboldt koráról, 27-50, 39. oldal]

11/09/2024

"A' KÁVÉ, THÉ ÉS CSOKOLÁDÉ"
1867. szeptember 11-én hunyt el Almási Balogh Pál, orvos, nyelvész, állatvédő. (Született Nagybarcán 1794. október 20-án) Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt, érdeklődött a homeopátia iránt is, ő vetette fel az állatvédő és iparvédő egyesületek tervét. Jelentős szerepet játszott a magyar orvosi nyelv létrehozásában. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben első nagygyűlésén levelező, 1835-ben rendes taggá választotta. Képeinken 1831-ben kiadott művének címlapja, valamint az Izsó Miklós (Disznóshorvát [Izsófalva], 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) által készített büsztje látható, az MTA Művészeti Gyűjteményéből (1864, bronz, SZN 004, fotó: Hámori Péter), a székház első emeleti folyosójáról.
A homeopátia jelenlegi megítéléséről, a könyv online eléréséről, egyéb érdekességekről lásd az első kommentet:

09/09/2024

Ugyanaz a két sztúpa kétszer:
Hopp Ferenc (Fulnek, Morvaország, 1833. április 28. - Budapest, 1919. szeptember 9.) optikus, utazó és műgyűjtő halálának 105. évfordulójára emlékezünk a mai napon. A két fogadalmi sztúpa a bal oldalon a Hopp Ferenc Múzeum „Buddhák földje | GANDHÁRA. A Hopp Ferenc Múzeum indogörög szobrai” című, 2025. február 16-ig nyitva tartó kiállításán, a jobb oldalon pedig az MTA művészeti gyűjteményének kamarakiállításán látható 2021. szeptember 23 és 27 között. Hogyan jutott Duka Tivadar a sztúpákhoz, hogyan kerültek azok az MTA-ra, majd pedig onnan az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumba, illetve a Hopp Ferenc villájába, a róla elnevezett múzeumba? Bicskei Éva és Ugry Bálint alábbi tanulmányából ez is kiderül.
[Két fogadalmi sztúpa (Bódhgajá, India, 11-12. század, pala, áttét a Szépművészeti Múzeumból, Hopp Ferenc Múzeum, Ltsz. 54.25.1-2 és 54.26.1-2, fotó: Művészeti Gyűjtemény]

08/09/2024

30 éve ezen a napon hunyt el Szentágothai János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.), a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, az idegrendszer világhírű és iskolateremtő kutatója. A képen a róla elnevezett terem látható az MTA székházában, az elnöki titkárság felől fényképezve a Bolyai-terem és a Koncertszoba felé. Emlékét több műalkotás is megörökíti a székházban, így a képen jobbra látható mellszobor Törley Máriától (2012, MGY 811) vagy a Bolyai-teremben látható olajfestmény Gyémánt Lászlótól (2002, MGY 786). A kép forrása és további információk az első kommentben.

06/09/2024

"Évi 300 forint és két öl fa."

26/08/2024

Koronczi Endre képzőművész Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! című kiállítása 2024. június 14-ig volt látogatható a Godot Kortárs Művészeti Intézetben. A tárlat gondolati és fizikai középpontját a Magyar Tudományos Akadémia felújítása során kibontott szellőztetőrendszer...

24/08/2024

📜 Az egész világon csupán három teljes Misna-kéziratot ismernek, ezek közül a legrégibb és legjobb állapotban lévőt az MTA Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteménye őrzi. E Misna a világ 15 legértékesebb héber kéziratgyűjteménye közt számontartott Kaufmann-gyűjtemény legjelentősebb darabja.
A Misna olyan zsidó vallásos törvénykódex, amely évszázadokon keresztül élt a köztudatban, szóban hagyományozódott át, míg végleges formába nem öntötték valószínűleg a 3. század közepe táján.
❓Hogy ki volt Kaufmann, miben áll gyűjteményének jelentősége, és hogyan adott hálát, amikor nagy viszontagságok árán sikerült megszereznie az értékes kéziratot, az mta200.hu-n olvashatják el. Link az első hozzászólásban.👇

07/08/2024

Leitner Vilmos "elveszett tekercse"