Műszaki Tanulmánytár

30/01/2025

30/01/2025

08/12/2024

⭐️190 éve, 1834. december 6-án született Mechwart András. ⭐️

👉 Mechwart András 1834-ben született Bajorországban.
1859-ben érkezett Magyarországra, és bár eredeti terveiben egy rövid látogatáson kívül nem szerepelt más, végül Ganz Ábrahám meggyőzte, hogy dolgozzon a gyárában az ekkor 25 éves mérnök.

Ganz Ábrahám 1867-es öngyilkossága után kezdetben két társával együtt vezette a gyárat. 1874-től a Ganz-gyár vezérigazgatója volt.

Nevéhez köthető a Ganz Villamossági Osztály megalapítása, ahol Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó, a transzformátor megalkotói dolgoztak.

A vállalatnál eltöltött 40 év után 1899-ben nyugdíjba vonult, de szakértőként tovább dolgozott, egészen 1907-ben bekövetkezett haláláig.
A Ganz-gyár óriási fejlődésen ment át irányítása alatt, és vált egy pár száz fős vállalatból, egy 6000 főt alkalmazó világcéggé.

👉 Összesen 27 szabadalom köthető a nevéhez.

Az egyik legjelentősebb, az általa kifejlesztett kéregöntésű vas őrlőhengerrel működő hengerszék. Az új, két- vagy négyhengeres gépek nem csak hosszabb életűek voltak, de olcsóbbá is tették a liszt előállítását amellett, hogy jobb minőségű terméket biztosítottak.
A Ganz-féle hengerszékekből 1907-ig összesen több mint 30 ezer készült.
A megrendelések nyomán a Mechwart-féle hengerszékeket a Ganz gyár a világ minden részére szállította. E találmány nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a XIX. század végére Budapest, Minneapolis mellett a világ legjelentősebb malomipari központjává vált.

Ezen kívül szabadalmai között található gőzgéppel hajtott forgóeke, villamos fadöntő gép, gőzkazán, és motoros forgóeke is, ami csak pár fejlesztési fokozatra volt a mai traktoroktól.

👉 Ha szeretnétek még róla olvasni, ajánljuk figyelmetekbe Domonkos Csaba egy korábbi cikkét:
https://pestbuda.hu/cikk/20220617_aki_naggya_tette_a_ganz_gyarat_115_eve_hunyt_el_mechwart_andras

📷 1. kép: Mechwart András (MMKM GAADGY 2008-155/15)
📷 Mechwart féle hengerszék a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben

07/12/2024

⭐️Ma 20 éve avatták fel Kiszely Gyula (1911-1997) domborművű emléktábláját. ⭐️

A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény épületének falán elhelyezett emléktáblát, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Magyar Öntészeti Szövetség koszorúzta meg az évforduló alkalmából.
Az ünnepi beszédet Lengyelné Kiss Katalin, a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény korábbi igazgatója mondta.

👉Kiszely Gyula tudományos munkája 1952-ben kezdődött, mikor kiemelkedő szerepet vállalt az Új-massa kohó társadalmi összefogással történő helyreállításában. Kiemelkedő szerepe volt a Központi Kohászati Múzeum létrehozásában. 1956-ban megalapította a Kohászati Történeti Bizottságot.

Kiszely munkájának egyik legkiemelkedőbb és legmaradandóbb pontja volt az Öntödei Múzeum létrehozása, amelynek első igazgatója volt, egészen 1972-es nyugdíjazásáig. Az öntészet és kohászat tárgyi és szellemi örökségének, emlékeinek megőrzése egész életében szívügye volt.

29/11/2024

⭐️VÁLOGATOTT MŰTÁRGYAINK!⭐️

❓Ki szeret vasalni?😃

👉Ahogy korábbi posztunkban a porszívó történetét mutattuk be, ma a vasalóról lesz szó. A technológia fejlődésével, a vasalás is sokat változott, könnyebbé és kényelmesebbé vált.☺️

👉 Kínában már az ókortól kezdve alkalmaztak vasalást, a nyugati világban pedig a XVII. század végétől használnak melegített vasalókat. Először magát a vasalót hevítették fel nyílt lángon, majd kialakították a betétes eszközöket, melyek esetében csak a cserélhető fémmagot kellett tűzben felmelegíteni. A hevített vasalókat addig tudták alkalmazni, amíg le nem hűltek, ekkor újra fel kellett melegíteni, vagy az eszközt magát, vagy a bele való fémbetétet. A hevített vasalókat még a XX. század elején is használták.

👉 Az állandó hevítésnél jobb megoldásnak tűnt a vasaló melegen tartása. A XVIII. század második harmadától kezdtek elterjedni a szenes vasalók, amelyekben faszén izzott, ez biztosította a kelmék simítására szolgáló talprész melegítését. Az ilyen eszközök felső része felnyitható, így a testbe izzó faszenet lehetett helyezni. Amint a talprész felmelegedett, a vasalást el lehetett kezdeni. A talprész fölött mindkét oldalon, valamint a fedél alsó részén nyílások találhatók, hogy a levegő áramlását, ezzel együtt a faszén izzását segítsék. A légáramlást, a szén izzásban tartását a vasaló lóbálásával segíthették elő.

👉 A kezdetben vaslemezből szegecselt, később már rézből vagy vasból öntéssel készített faszenes vasalók, bár sokáig tartották a meleget, számos hátrányos tulajdonsággal is bírtak. Hamu, pernye hullhatott ki belőlük, ez pedig a ruhában, a lakásban, vagy akár a vasaló személyben, is kárt okozhatott. Emellett a tökéletlen égés során olyan anyagok juthattak az eszközből a levegőbe, amelyek mérgezést, de akár halált is okozhattak. Ennek ellenére a faszenes vasalók még a XX. század első felében sem számítottak ritkaságnak, holott ekkor léteztek már gázzal, illetve villamos árammal hevített vasalók is.

👉 Ez a példány ívelt fa fogantyúval bír, amely a fedélhez díszes tartóval illeszkedik. Hasonlóan míves a fedélzár sárkányos kialakítása. A vasaló hidegorrú, vagyis a talplemeze szélesebb, mint a test, ezáltal az orr kevésbé melegszik fel, így a kelmét a megégés veszélye nélkül lehetett a vasaló alá igazítani.

👉 Kinek van még otthon (akár díszként) szenes vasalója?

Ha szerednéd személyesen is megnézni műtárgyainkat, szeretettel várunk a Műszaki Tanulmánytár-ban. ☺️

Irodalom:
Tóth György – Lengyelné Kiss Katalin: Régi vasalók. Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma, Budapest, 2003.

13/11/2024

👇 Tartsatok velünk! 👇

09/11/2024

⭐️ VÁLOGATOTT MŰTÁRGYAINK! ⭐️

Manapság, ha gyorsan szeretnénk kitakarítani, előkapjuk a porszívót és végigszaladunk vele a házon. Vagy lehet, hogy még ezt is megoldja az automata pórszívó és nincs vele több gondunk.
Gondoltad volna, hogy az első otthoni porszívó használatához, két ember kellett?
⭐️A porszívó története következik!⭐️

🧹 Amióta szőnyegek vannak a lakóhelyiségekben, problémát okoz azok tisztántartása. A korai időkben a tisztításukat seprűvel, partvissal oldották meg, vagy kivitték a szabadba, fellógatták, és szőnyegporolóval, azaz prakkerral addig püfölték, amíg a por ki nem szállt belőle.

🧹 A XIX. században a szőnyegseprés gépesítése is megkezdődött. Az első úgy-ahogy használható, mechanikus seprőgépet 1811-ben készítette el az angol James Hume. Ennek továbbfejlesztett verziója is inkább felverte, mint összegyűjtötte a szőnyeg porát.

🧹 Melville Bissell, felesége kérésére állított össze egy olyan masinát, amelyben forgó kefék gyűjtötték össze a szennyeződéseket. Bissell-ék még üzemet is alapítottak gépük forgalmazására.

🧹 Az első, szívóhatást biztosító masinákat az 1860-as években készítették az Egyesült Államokban, viszont kezelésük nehézkessége, vagy méretük folytán nem terjedtek el. A XIX. század utolsó éveiben Amerikában John S. Thurman szabadalmaztatott egy motorral hajtott szerkezetet, amely sűrítettlevegő segítségével egy tartályba fújta bele a szőnyegből a port.

🧹 Az angol Hubert C. Booth, egy lovaskocsi méretével bíró porszívógépet fejlesztett ki 1901-ben. Ennek hosszú gégecsövével az épületek emeleti szobáit is elérhették, és kitakaríthatták. Booth két évvel később megalapította a Vacuum Cleaner Company vállalatot, amely épületek takarítását is vállalta.

🧹 1904-ben Booth elkészítette az első háztartási porszívót is, mely mérete folytán ideális volt a lakás szobáinak tisztán tartására. A kialakítása minden bizonnyal hasonlított a képen látható példányhoz, amely a XX. század első évtizedében készült. A masina fából készült, harmonikás szívóegységgel. Az ilyen porszívó működtetéséhez két ember kellett: egyikük a fanyéllel ellátott pumpát kezelte, amely a szívóhatást biztosította, a másik pedig a szívófejben végződő gégecsövet fogta.

26/10/2024

18/10/2024

⭐️SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS⭐️

👉A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében zajló iparművészeti restaurátorképzés végzős fém-ötvös restaurátor hallgatói, Szabó Szilvia, Horváth Szulamit Emma, és Kalmár Anna Flóra három napon keresztül nagygépes fémmegmunkálási és alakítási ismereteket szereztek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kaposvár utcai Műszaki Tanulmánytár restaurátor műhelyében, Ziegler Gábor fém szakrestaurátor szakmai irányítása mellett. A hallgatók kipróbálhatták a hegesztést, a menetfúrást és menetmetszést, valamint acél, réz és műanyag munkadarabokon gyakorolták az esztergálást.😊

1. kép: A munkát megelőző, elméleti forgácsolási ismeretek átadása. (Fotó: Tóth Eszter, MNMKK MNM ORRK)
2. kép: Az elkészült munkadarabok. (fotó: Nyíri Gábor, MNMKK MNM ORRK)

16/10/2024

⭐️A Lánchíd átalakulása⭐️
Holnap, október 17-én!

👉Domonkos Csaba főmuzeológusunk, az Ipari Örökség Főosztály vezetője, izgalmas előadással vár minden kedves érdeklődőt a Szabadság híd pesti hídfőjének északi Vámszedőházában, holnap 14 órától.

Következő előadása ugyanitt, november 7-én lesz 14 órától:
⭐️Különleges hídtervek és fura ötletek címmel.

A tárlat és az előadások ingyenesek.

Szeretettel várunk, minden kedves érdeklődőt. 😊

26/09/2024

⭐️Holnap Kutatók Éjszakája / Researchers' Night in Hungary! ⭐️

⭐️Színes programmal várunk titeket a Műszaki Tanulmánytárban! 😊

23/09/2024

⭐️A Műszaki Tanulmánytár a Kutatók Éjszakája / Researchers' Night in Hungary-n is részt vesz! Szeptember 27-én várunk Titeket szeretettel! ⭐️

👉Érdekel, hogy milyen volt egy motorverseny a Városligetben?
Milyen különleges motorok vannak nálunk a Tanulmánytárban?
Esetleg, hogy hogyan fejtették meg az első magyar számítógép működésének titkait?

👉Érdekes és sokszínű programmal készültünk a Kutatók Éjszakája / Researchers' Night in Hungary-ra. A programok előzetes regisztráció nélkül látogathatóak.

Programunk: https://app.kutatokejszakaja.hu/intezmenyek/mmkm-muszaki-tanulmanytar-1

Szeptember 27, péntek:

⭐️ 18:30- 19:00 Perjámosi Sándor: Motorversenyek a budapesti Városligetben az 1930-40-es években

⭐️ 19:00- 20:00 Dr. Németh Krisztián: Rejtélyes Relék: Interaktív bemutató az első magyar számítógép visszafejtéséről

⭐️ 20:00- 20:40 Vid Gábor: A logarléc, mint a mérnökök szimbóluma

⭐️ 20:40- 21:10 Kenczler Mihály: Különleges motorok a Tanulmánytárban

⭐️ 21:10- 21:30 Vid Gábor: Távcsövek mérnöki szemmel

⭐️ 16:00-tól, a Szabadság híd Vámszedőházában, Domonkos Csaba várja az érdeklődőket, aki a budapesti hídak- és kiemelten a Lánchíd kutatásáról fog előadni.
https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek/szabadsag-hid-vamszedohaz/a-budapesti-hidak-kutatasa-az-ismeretlen-lanchid

20/09/2024

⭐️VÁLOGATOTT MŰTÁRGYAINK!⭐️

📇 Könnyen lehet, hogy legújabb válaszott műtárgyunk, a Corona 3 összehajtható táskaírógép lehet a laptop egyik őse.

📇 Nem is túlzunk sokat, ha kultikus írógépnek tartjuk: sokak mellett Ernest Hemingway, Franklin D. Roosewelt és Gerald Durrell is ilyet használt. A kultuszt a neves használókon túl az is okozhatja, hogy 1912-1941 között több mint 650 ezer példányt gyártottak le belőle apró változtatásokkal, az összes hasonló változatból pedig több mint 700 ezret.

📇 Az „összehajtható” jelzőt azzal érdemli ki, a mind a mai napig igencsak kis méretűnek mondható írógép, hogy a teljes kocsiszerkezetet rá lehet hajtani a billentyűzetre, amitől a gép könnyen befér „táskájába”, egy egyszerű fadobozba. A hordozhatóságot pedig az is támogatja, hogy a gép sok fontos szerkezeti része, például a váza alumíniumból készült.

📇 A Corona 3 súlya 2,85 kg, egy laptopé – a tápegységével együtt, ma is ennyi. Na jó, a fadobozzal együtt a Corona 3 utazó súlya is eléri a 3 kilót. A bő ötven évvel későbbi másik, legendás, úti írógép, az Olivetti Valentine utazó súlya 5 kg.

📇 Írógépészeti szempontból a Corona 3 mellső beütésű, látható írású írógép – a saját korában nem minden írógép volt ilyen. Összesen 31 billentyűje van (egy PC-nek 104!), egy betűkaron 3 betűt helyeztek el, két váltó billentyűvel érhetők el a számok, nagybetűk és egy sor jel. A számok váltó billentyűs elérése miatt elegendő 3 sor billentyű, a legfelső sor a QWERTY.

📇 A szabadalmat Frank Rose nyújtotta be, az ő Standard Folding No 1. típusjelű, teljesen alumínium írógépére. A Corona 3 írógépeket Otto Peterman tervezte, optimalizálva elődje megoldásait. Abból ítélve, hogy a gyűjtemény 1915-ös Corona 3 példányában egyetlen fölösleges vagy nem tisztán felismerhető rendeltetésű alkatrészt sem lehet találni, az optimalizálást kivételesen teljesnek kell tartanunk. Erre utal, hogy a gépet mintegy 30 évig gyártották gyakorlatilag változtatás nélkül. Vannak ilyen konstrukciók, például az idén (2024-ben) 77 éves Kalasnyikov AK-47 gépkarabély.

📇 Legvégül eláruljuk, hogy a laptop-hasonlat nem tőlünk származik, hanem a Huffington Post portálról, annak is 2021-ben a Hemingway-féle Corona 3 100. születésnapja alkalmából írt szövegéből.

📇 Érdekesség, hogy 1922-től Corona Special néven, luxusautó-színekben is gyártották.😊

Források:
https://www.antikeychop.com/corona-3
https://type-writer.org/?p=3668,%20https://www.huffpost.com/entry/corona-3-typewriter_b_1025973;%20Hemingway
https://www.classictypewriter.com/classic-vintage-typewriter-blog/the-legandary-corona-three-folding-typewriter;%20Durrell%20

⭐️ Ha szeretnétek személyesen is megnézni gyűjteményünk különleges és érdekes tárgyait, gyertek és látogassatok meg minket, a Műszaki Tanulmánytárban! ⭐️

👉A látogatással kapcsolatban tájékozódjatok a honlapon: https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/tagintezmenyek?tid=3
vagy a [email protected] e-mail címen.

11/09/2024

⭐️VÁLOGATOTT MŰTÁRGYAINK!⭐️

🐞 Ti is szeretitek a katicákat? Mai műtárgyunk egy nagyon cuki példány! 🐞

🐞 Az első magyar műállatot, ha úgy tetszik, robotot 1956-57 táján készítette Szegeden Dr. Muszka Dániel (1930–2018). Ez részben azért volt különleges, mert nem emberszabású volt, hanem egy, sokakban kedves emlékeket keltő rovart mintázott. A hétpettyes katicabogarat mindenhol megismerik. Az azonnali rokonszenvet és egyúttal nagy feltűnést is kiváltó gép óriási sikerrel mutatkozott be az 1961-es Budapesti Ipari Vásáron, valamint több nemzetközi rendezvényen is.

🐞 A Szegedi Katicabogár alapvetően egy szemléltetőeszköz, amellyel a pavlovi feltételes és feltétlen reflexeket lehetett látványosan bemutatni. Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936) orosz fiziológus dolgozta ki a feltételes reflex elméletét. Ő sokáig végzett neurofiziológiai kísérleteket állatokkal, ezek során bizonyította a kondicionálás létét: hozzászoktatás révén egy feltétlen ingert feltételes jelhez lehet kapcsolni. Vagyis: egy adott, érzékszervekkel felfogható jelhez való szoktatással különböző ingereket lehet kiváltani élőlényeknél.

🐞 A Katicabogár ezt a tanulási folyamatot képes megmutatni. Ha áramforrásra kötötték, a rovar követni tudta a rá irányuló zseblámpa fényét, tehát arra fordult, amerről megvilágították. Ha a megvilágítással egyidőben egy adott hangmagasságú sípot is megfújt a kezelő, a katica rövid időn belül megtanulta azt, hogy a fény helyett a hangot kövesse.

🐞 A bogár ezen felül reagált a mechanikus behatásokra is: ha a hét fekete pettye közül valamelyiket megnyomták, megsértődött, megállt, hangosan sípolva méltatlankodott, és sem a fényt, sem a hangot nem volt hajlandó követni. Ha a hátát végigsimították, akkor kiengesztelődött, és ismét meg lehetett tanítani a fény helyett a hangjelzés követésére.

🐞 Az eredeti Katicabogár a szegedi Móra Ferenc múzeumban található meg. Ennek kialakítása, műszaki megoldásai az 1950-es éveket idézik, így a gép az energiát egy hosszú tápkábelen a fali konnektoraljzatból kapta. A 2000-es években az eredeti berendezés megalkotója, Muszka Dániel segítségével és hathatós közreműködésével két másik, hiteles másolatnak tekinthető Katicabogár készült. Ezek az eredeti külalakot és funkciót megőrizték, ám már némileg modernebb technikával rendelkeznek. A két utánépített példány energiaellátásáról már nem a konnektorba csatlakozó kábel gondoskodik, hanem újratölthető akkumulátorok. Érdekesség, hogy a két utángyártott Katica sem azonos, azok mechanikai és elektronikai vonatkozásban eltérnek egymástól.

🐞 A két hiteles másolat egyike a múzeum gyűjteményét gazdagítja, míg a másik példány Szegeden, az Informatikatörténeti Kiállításban tekinthető meg.

Irodalom:
Képes Gábor – Álló Géza: A jövő múltja; Neumanntól az internetig. Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Budapest, 2013.