BTM Vármúzeum

17/02/2025

🕵️‍♀️ EGY FÖLDMÉRŐ NAPLÓJA I.

Egy személyes vallomás: nem szeretem Indiana Jones-t és bármily meglepő, még Lara Croft-ot sem. Azért, mert ha meglátnak egy jó leletet, akkor csak felkapják a kincset és jobb esetben beviszik a múzeumba, rosszabb esetben más műkincsvadásszal cserélnek portékát.

Hiába, ez már nem a XX. század eleje. Csak az elmúlt pár évtizedet nézve is hatalmasat fejlődött minden szakma, így a régészet is. Ma már gyakran több információt tartalmaz az ásatás környezete, mint egy-egy kiragadott lelet. Emiatt, ha például egy temető feltárására bűnügyi helyszínként tekintünk, akkor a régész a nyomozó, a geodéta a nyomrögzítő, a restaurátor a mintavevő, az antropológus a laboráns.

A Budapesti Történeti Múzeumban kezdetektől fogva készítenek geodéziai felméréseket. Az elődeim munkájának hála, a felmérések papíralapú kartotékjait a múzeum rajztárában őrzik, de 1995-től ezekkel párhuzamosan számítógépen is megjeleníthető digitális felmérések is készülnek.

Így, amikor “nyomrögzítésre” hívnak ki, valószínűleg van már egy kis mozaikdarabka a kezünkben ahhoz, hogy a régész közelebb kerüljön egy teljesebb képhez a nagy kirakóban.

Folytatása következik...

Szöveg: Kevevári Zsolt
Grafika: Kevevári Zsolt

15/02/2025

⚡⚡Tájékoztatjuk tisztelt látogatóinkat, hogy 2025. február 17-én és 18-án a gyalogos közlekedést is befolyásoló lezárások lesznek a Budavári Palota területén.
Ezek következtében a BTM Vármúzeum Oroszlános udvarról nyíló főbejáratának megközelíthetősége korlátozott lesz az alábbiak szerint:
🟡2025. 02. 17-én hétfőn 15.30-16.10 között : a Dísz tér felől a múzeum nem lesz megközelíthető.
🟡2025. 02. 18-án kedden 9.45-14.00 között: a Dísz tér felől a múzeum nem lesz megközelíthető.
🟡2025. 02. 18-án kedden 13.00-21.00 között: a Tabáni liftek lezárása miatt a Palota út felől a múzeum nem lesz megközelíthető.

Javasoljuk, hogy a korlátozásokkal jelzett időszakban a Királypince bejáratunkon érkezzenek.

14/02/2025

Mátyás Király Születésnapi Rendezvény a Budavári Palotában

Tarts velünk egy igazán különleges időutazásra Mátyás király születésnapján, és fedezd fel a középkori Magyarország titkait!

Mi lesz?
⚔️ Középkori vívófegyverek és vívástechnikák bemutatója: Nézd meg, hogyan vívtak a középkor harcosai, és tudd meg, milyen technikák voltak a legnépszerűbbek akkoriban!
🪓 Kézifegyverek hatásbemutatója: Próbáld ki, hogy működtek a középkori fegyverek a csatákban, és tudd meg, milyen hatással voltak az ellenfelekre!
🩺 Mátyás kori tábori sebészet és orvoslás bemutató: Tudd meg, hogyan kezeltek egy-egy súlyos sérülést, és mivel próbálták megmenteni a bajba jutottakat akkoriban!
🍲 Korabeli életmód, gasztronómia és játékok: Fedezd fel, hogyan élt a középkori ember, mit evett, hogyan szórakozott, és próbálj ki néhány régi játékot!
👜 Szépségápolás és divat: Képzeld el, hogyan készültek fel az udvarhölgyek a napra, és milyen ruhákban tündököltek!
🪡 Kézimunka: Nézd meg, hogyan dolgoztak a középkori mesterek, és próbálj ki néhány kézműves technikát!
🎳 Ügyességi- és társasjátékok: Készen állsz egy kis versenyre? Tedd próbára a tudásod a középkori játékokban!
🎻 Korabeli zene: Élvezd a középkori dallamokat, és hagyd, hogy elragadjon a hangulat!
🎭 Mutatványosok: Készülj izgalmas mutatványokra, amik garantáltan lenyűgöznek!
🕵️‍♀️ Kalandjáték: Egy feladatlap segít, hogy ne hagyj ki egyetlen érdekes titkot sem, miközben bebarangolod a palota rejtett szegleteit.
🪢 Kreatív sarok: Kipróbálhatod a füzérdísz-készítést – engedd szabadjára a fantáziád, és alkoss valami egyedit!

🎤 Az egész napos programok mellett előadásokkal és tárlatvezetéssel is készülünk.

Gyere, és ünnepeld velünk Mátyás király születésnapját, miközben átélheted a középkor varázslatos világát!

Részletes program és regisztráció az előadásokra: https://varmuzeum.hu/programok

Jegyek:
Ünnepi KEDVEZMÉNYES jegyárak elővételben február 20. 24:00-ig online vagy helyszíni jegyvásárlásnál:
• Felnőtt: 1443 Ft (Mátyás király születési éve)
• 18 éves korig és 62 év felett: 582 Ft (Mátyás király születésének évfordulója)
• 6 év alatt és 70 év felett a belépés ingyenes

Jegyárak február 21-től online vagy a helyszínen:
• Felnőtt: 3800 Ft
• 18 éves korig és 62 év felett: 1900 Ft
• 6 év alatt és 70 év felett a belépés ingyenes

📷Bodeszphoto és Berecz Mátyás

12/02/2025

Kedves Látogatók!
Február 14-én filmforgatás miatt a KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR 9. című időszaki kiállításunk 10:00 és 15:00 óra között nem lesz látogatható.
Köszönjük a megértéseteket!

11/02/2025

Középpontban a középkor 9.
🌟 JELENBEN A MÚLT 🌟

Időszaki kiállításunk legizgalmasabb darabjaiból osztunk meg egy újabb, izgalmas darabot. 👂

👉A középkorban is készültek szépségápoláshoz és higiéniához kapcsolható tárgyak állatcsontokból. A fésűk, különféle formájú, kialakítású tégelyek, és a kora újkorban már megjelenő csontnyelű fogkefék mellett kisméretű, hol aprólékosabban, hol elnagyoltabban kidolgozott fülkanalakkal is számolhatunk. Ezeket akár önmagukban álló tárgyként, vagy akár „pipere-szett” részeként másfajta, higiéniai és szépségápolási célra létrehozott eszközökkel együtt is készíthették, nyelüknél apró fémszegeccsel egymáshoz rögzítve. A kora újkorból ismertek olyan fülkanalak is, amelyeket például csontból, elefánt- vagy épp rozmáragyarból készített kefék végén alakítottak ki.

🖊 Szöveg/régész: Font Ágnes
📍 Lelőhely: Bp. III. Lajos u. 163. - Óbudai Zsinagóga
📸 Fotó: Keppel Ákos

10/02/2025

🐣🐣 Kedvezményes EARLY BIRD jegyek! 🐣🐣

🫅2025. február 23-án lesz 582 éve, hogy megszületett Mátyás király. Ennek apropóján tematikus CSALÁDI NAPOT rendez a BTM Vármúzeum, amelyen tárlatvezetések, hagyományőrző bemutatók és kreatív gyerekfoglalkozások közepette válik megismerhetővé az igazságos királyunk kora.

👉 Ünnepi KEDVEZMÉNYES jegyárakat biztosítunk február 20-ig. 💥

Részletek és jegyvásárlás:

2025. február 23-án lesz 582 éve, hogy megszületett Mátyás király. Ennek apropóján tematikus CSALÁDI NAPOT rendez a BTM Vármúzeum, amelyen tárlatvezetések, hagyományőrző bemutatók és kreatív gyerekfoglalkozások közepette válik megismerhetővé az igazságos

08/02/2025

1 HÓNAP ⚡ 1 TÁRGY

Rontott fazék, avagy a fazekas is csak ember 🤷‍♀️

A késő középkor során a legtöbb konyhában, főzésre használt edény agyagból készült. Ezeket korongon megformázták, szárították, majd kifejezetten erre a célra szánt kemencében kiégették. A kerámiatárgyak jelentik egy régészeti feltárás leggyakoribb leleteit, amelyek alapanyaguk és formai jegyeik alapján egy relatív keltezést is lehetővé tesznek. A korhatározás mellett azonban egyéb információk is leolvashatók egy-egy darabról. Számos esetben felfedezhetők rajtuk kisebb-nagyobb elváltozások, nyomok vagy éppen hibák, amelyek rávilágíthatnak különböző készítési technikákra, utalhatnak a tárgy funkciójára, vagy éppen bepillantást engednek azokba a hétköznapi „balesetekbe”, amelyek a készítés során óhatatlanul felmerülnek.

A Csónak utca 1-3. sz. telek (Budapest, I. kerület) feltárása során, egy gödör bontása közben előkerült egy teljesen ép, 15. század végi – 16. század eleji fazék, amely jól illusztrálja ezt az esetet. Az edény a korszaknak megfelelően eredetileg vörös színűre égetett, nyúlánk alakú fazék, felső részén bordázással díszítve, azonban nagymértékű deformáció figyelhető meg a teljes felületén. Jelentős benyomódás látható az oldalán, az aljához közel, amelynek hatására az egész edény megrogyott oldalirányban. További problémákat fedezhetünk fel a fazék felső részén: az edény pereme is erősen deformálódott, helyenként majdnem teljesen visszahajlik az edény válláig. Ez a baleset feltehetően a fazék kiégetése során következhetett be. A kerámiaégetés során nagy mennyiségű edényt pakolnak be egyszerre a fazekaskemencébe, amely folyamat nagy precizitást igényel. Valószínűleg itt kerülhetett homokszem a gépezetbe: a bepakolt edények súlyelosztása nem volt megfelelő, így rogyhatott meg a kemencében a fazekunk. Az edény ennek ellenére egészben maradt, és arra is találunk nyomokat, hogy a későbbiekben rendeltetésszerűen használták is. Korabeli képi források alapján a főzés során a fazekakat gyakran a nyílt tűz mellé helyezték, ennek következményei lehetnek az edény alján és oldalán megjelenő koromfoltok.

🖊Magyar Eszter (régész)
📸Keppel Ákos

07/02/2025

„Isten nevében megkezdtük az ásatást!”
⭐ GARÁDY SÁNDOR-EMLÉKKIÁLLÍTÁS ⭐

Garády Sándor halálának 80. évfordulóján munkásságát egy online kiállításban is bemutatjuk. A sokrétű pályafutás három tematikus egységre van osztva: életpálya, Garády vasútmérnöki tevékenysége, végül a régészeti kutatásai. A böngészést, a számtalan írott és képi forráson túl, Garády Sándor unokájával készült videóinterjúk és interaktív térképek is segítik.

Tartalmas időtöltést kívánunk!

👉A kiállítás itt elérhető:

Budapesti Történeti Múzeum | Online kiállítás

06/02/2025

👑 Ünnepeljük Mátyás királyt! 👑

2025. február 23-án lesz 582 éve, hogy megszületett Mátyás király. Ennek apropóján tematikus CSALÁDI napot rendez a BTM Vármúzeum, amelyen tárlatvezetések, hagyományőrző bemutatók és kreatív gyerekfoglalkozások közepette válik megismerhetővé az igazságos királyunk kora.

🏰A program során megelevenedik Mátyás király kora: történelmi hagyományőrzők mutatják be korszak jellegzetességeit az orvoslás és a harcászat területein keresztül – többek között vívástechnikai, valamint páncél- és fegyverbemutatóra is sor kerül.

👨‍👩‍👧‍👦A program a kis- és nagygyermekek számára is szolgál szórakoztató programokkal: a Mátyás korában játszódó kalandjáték során egy feladatlap segítségével felfedezhetővé válnak a középkori palota tereiben megbújó titkok. De a programkínálatban szerepel a füzérdísz-készítés is, amellyel a kreatív energiáit is szabadjára engedhetik látogatóink.

🏷Az eseményre most még kedvezménnyel vehetsz jegyet.
Részletekért kattints ide: https://varmuzeum.hu/varmuzeum-programok/unnepeljuk-matyas-kiralyt/

05/02/2025

Középpontban a középkor 9.
⭐JELENBEN A MÚLT⭐
Időszaki kiállításunkhoz kapcsolódva DARÓCZI-SZABÓ LÁSZLÓ archeozoológus a középkori háziállatok betegségéről, gyógyításáról és egy kivételesen izgalmas leletről mesél a videóban.

04/02/2025

A Garády-konferencia utolsó absztraktját is megosztjuk.

🎤Takács Ágoston: Garády Sándor és a Margit-sziget topográfiája

Garády Sándor 1943-ban írt, kéziratként fennmaradt tanulmánya a Margit-sziget középkori topográfiáját foglalja össze. A kézirat végigveszi a szigeten egykor állt három kolostort, két várat, a királyi házat és a falut. Különlegessége, hogy Garády nem csupán a történeti forrásokat, vagy a szigeten látható romokat írja le, mint elődei hosszú sora a 19. század közepétől, hanem a romokat az írott és képi források kontextusába helyezve próbálta értelmezni és azonosítani. Noha a tudomány mai állása már egyik-másik azonosítását meghaladta, mégis tanulságos az a módszertan, amivel dolgozott. Az oklevelek adatait sokszor fizikai paraméterekké alakítva próbálta egy-egy helyszín pontos helyét meghatározni, ahogy ezt t***e a nyéki vadászkastély felfedezése esetében is.

👉 A konferenciával azonban nem ért véget a megemlékezés. Hamarosan további részletekkel is jelentkezünk!

04/02/2025

Már elkezdődött a Garády-konferencia! Az utolsó, kolostorokról szóló szekciót még el lehet érni, ebben szerepel Bencze Zoltán előadása is, amelynek absztraktja az alábbiakban olvasható.

🎤BENCZE ZOLTÁN: Garády és Budaszentlőrinc

Garády Sándor 1934. október vége és december eleje között végzett régészeti kutatásokat a II. kerület Budakeszi út 93. szám alatt, az egykori budaszentlőrinci pálos kolostor területén. A feltárást egy polgármesteri határozat, továbbá a telek tulajdonosának engedélye t***e lehetővé. A rövid ideig tartó ásatás a kolostor központi részére terjedt ki, amennyire a területen található építmények és fák lehetővé tették.

03/02/2025

📆HOLNAP Garády Sándorra, a budapesti régészet úttörőjére emlékszünk. Ma és holnap megosztjuk a konferencia utolsó előadásainak az absztraktjait is.

🎤PAPP ADRIENN: A török kori régészeti kezdetei Budapesten – Garády munkássága nyomán

Bármennyire is a régészeti kutatás egyik legfiatalabb ágának tarjuk a kora-újkori régészetet, Budapest sajátos története és műemlékei miatt már az 1930-as években jelentős feltárások kapcsolódnak a korszakhoz. Nem csak álló épületek, pl. a Rudas fürdő II. világháború előtti kutatásai, hanem a tárgyi anyag tekintetében is új és máig megkerülhetetlen eredményeket hozott Garády munkássága. Garády beledolgozott Fekete Lajos: Budapest a törökkorban, 1944-ben megjelent kötetébe, ahol a török kori kerámia leletek összefoglalását készít***e el. Az általa feltárt és a BTM KO gyűjteményébe bekerült tárgyak jelentőségét az is mutatja, hogy az elmúlt fél évszázadban több kutató foglalkozott ezekkel a tárgyakkal és publikálta azokat, többek között Gerelyes Ibolya és Sárosi Edit.

👉Részletek az eseményről: https://varmuzeum.hu/varmuzeum-programok/garady-konferencia/

02/02/2025

Garády Sándor nagyívű munkássága alapozta meg a főváros középkori és törökkori régészeti kutatásait, a ma már szakirodalomban taglalt eredményei nélkül Budapest számos kiemelkedő régészeti emléke még ismeretlen lenne vagy, rosszabb esetben, egyszerűen megsemmisült volna. Február 4-én, halálának 80. évfordulóján egyebek mellett egy KONFERENCIA keretében reflektálunk szerteágazó tevékenységére és életére. A következő napokban a konferencia absztraktjait osztjuk meg.

DARÓCZI-SZABÓ MÁRTA ‒ FONT ÁGNES: Egy revízió tanulságai: csonteszközök Garády Sándor ásatásairól

A Vármúzeum Középkori Gyűjteményének régészeti raktárában közel kétszáz olyan állatcsontból, pontosabban kemény állati nyersanyagból készült eszköz található, amely Garády Sándor 1930-as és 1940-es évekbeli ásatásairól, egészen pontosan a Tabánból, a Hunfalvy és a Csalogány utcákból, valamint a Hidegkúti útról került elő. Mivel az archaeozoológia (azaz a régészeti feltárásokon előkerült állati eredetű leletanyagok vizsgálata) ebben az időszakban még gyerekcipőben járt hazánkban, hiszen fellendülése és elterjedése főként a második világháborút követően indult el, az ekkor gyűjteménybe került tárgyak revíziója elengedhetetlenül fontos és szükséges. A leletek legutóbbi átvizsgálása során számos olyan felfedezést tettünk, ami jelentősen módosítja a korábbi meghatározásokat (akár a nyersanyag, akár a funkció tekintetében), olykor pedig teljesen más megvilágításba is helyezi ezeket a tárgyakat és értékelésüket. Ezekkel az új információkkal kiegészítve, a gyűjteményben lévő anyagok pontosabb ismerete mellett, tovább árnyalhatjuk a középkori archaeozoológiai leletekről, megmunkált anyagokról és eszközökről rendelkezésünkre álló képet.

Regisztráció a konferenciára: https://forms.gle/RavnZJQkuhMDNLSm9

01/02/2025

Garády Sándor nagyívű munkássága alapozta meg a főváros középkori és törökkori régészeti kutatásait, a ma már szakirodalomban taglalt eredményei nélkül Budapest számos kiemelkedő régészeti emléke még ismeretlen lenne vagy, rosszabb esetben, egyszerűen megsemmisült volna. Február 4-én, halálának 80. évfordulóján egyebek mellett egy KONFERENCIA keretében reflektálunk szerteágazó tevékenységére és életére. A következő napokban a konferencia absztraktjait osztjuk meg.

BENDA JUDIT – SÁROSI EDIT: Régészeti kutatások a Vízivárosban Garády Sándortól napjainkig

Garády Sándor régészeti munkával 1931-től került közelebbi kapcsolatba, ettől kezdve kutatásait a Fővárosi Ásatási és Régészeti Intézet keretein belül végezte, a polgármesteri hivatal XI. ügyosztályának megbízásából. Budapest területén úttörő jellegű munkába kezdett, a korabeli városi építkezéseket kihasználva, hivatalos felhatalmazással tett régészeti megfigyeléseket. Személyében a budapesti városi régészeti kutatások egyik elindítóját tisztelhetjük.
Az előadás első részében Garády Sándornak 1940 és 1942 között, a budai Víziváros és a középkori Szentpétermártír városrész területén végzett kutatásai kerülnek bemutatásra, különös tekint***el az általa dokumentált középkori emlékekre, leletekre, illetve Garády munkamódszerére, és a kutatások körülményeire.
1945 és 1990 között nagyon megritkultak a régészeti feltárások a területen, mert az állami beruházások előtt csak kivételes esetekben lehetett kutatni, ásatást és falkutatást végezni. A középkori Szent Péter templom és a mai Corvin tér környezetében, valamint a Viziváros északi részén történtek kisebb feltárások, de az építkezések nagy többségében mindenféle kutatás nélkül megépültek a lakó-, vagy irodaházak. 1991-től már nagyobb lehetőségek nyíltak, 1997 – a régészeti törvény óta – pedig elgördült az akadály az építkezések előtti feltárások előtt. Ezeknek az ásatásoknak az eredményei nagyban hozzájárultak a város középkori régészeti topográfiájának, építészettörténetének és tárgyi anyagának gyarapodásához.
Regisztráció a konferenciára: https://forms.gle/RavnZJQkuhMDNLSm9

31/01/2025

MÚZEUMI KULISSZAJÁRÁS 👀
💗Jövő hétvégén ismét várunk benneteket a színfalak mögé!⛔️

Részletek az első kommentben.

31/01/2025

Garády Sándor nagyívű munkássága alapozta meg a főváros középkori és törökkori régészeti kutatásait, a ma már szakirodalomban taglalt eredményei nélkül Budapest számos kiemelkedő régészeti emléke még ismeretlen lenne vagy, rosszabb esetben, egyszerűen megsemmisült volna. Február 4-én, halálának 80. évfordulóján egyebek mellett egy KONFERENCIA keretében reflektálunk szerteágazó tevékenységére és életére. A következő napokban a konferencia absztraktjait osztjuk meg.

LANGER DÁNIEL: "Kurszán magyarjai"? - Honfoglalás kori temetkezések Óbudán

Garády Sándor 1934 szeptemberében a Testvérhegyi-dűlőben folytatott ásatásokat, mikor értesítették, hogy a környéken, a Csúcshegyi-dűlőben zajló földmunkák során emberi lábszárcsontok, lócsontok és lószerszám elemei kerültek elő. A leleteket megvizsgálva megállapította, hogy azok a honfoglalás korából származnak, majd a következő év februárjában hitelesítő ásatás keretében feltárta a földmunka által megbolygatott sír épen maradt részét, illetve tőle délre egy másik, azonos korú temetkezésre is bukkant.
Ugyan csak két sírról beszélhetünk, mindkettő tartalmazott egy-egy máig párhuzam nélkül álló leletet. Míg az első sírból a lábhoz tett részleges lócsontvázon kívül egy másik ló koponyája is előkerült, a másodikból egy egyedi, a harcos fokosát az övéhez rögzítő, kampóval ellátott vaskarika látott napvilágot.
A csúcshegyi ráadásul elsőként áll Óbuda 10. századi leleteinek sorában. Budapest, s főként a Budai oldal területe nem bővelkedik a korszak leleteiben, azonban a III. kerületben az elmúlt 90 év folyamán három további lelőhely vált ismertté, viszonylag közel egymáshoz, melyek így egyfajta gócpontot alkotnak, ami különösen érdekes, ha figyelembe vesszük P. mester („ismertebb nevén” Anonymus) tudósítását, aki gestájában Óbudát Kurszán, majd később Árpád székhelyeként azonosította.
Regisztráció a konferenciára: https://forms.gle/RavnZJQkuhMDNLSm9

30/01/2025

Garády Sándor nagyívű munkássága alapozta meg a főváros középkori és törökkori régészeti kutatásait, a ma már szakirodalomban taglalt eredményei nélkül Budapest számos kiemelkedő régészeti emléke még ismeretlen lenne vagy, rosszabb esetben, egyszerűen megsemmisült volna. Február 4-én, halálának 80. évfordulóján egyebek mellett egy KONFERENCIA keretében reflektálunk szerteágazó tevékenységére és életére. A következő napokban a konferencia absztraktjait osztjuk meg.

FÉNYES GABRIELLA: Milyen hosszú volt az aquincumi észak-déli vízvezeték?

Aquincum vízellátásában jelenlegi ismereteink szerint a legfontosabb szerepet az a pilléres alépítményű vízvezeték játszotta, amely a mai Római Strandfürdő területén fakadó langyos karsztforrások vizét szállította a legio tábora felé, a mai Flórián tér irányába. Míg kezdőpontja a strand 1962-65 közötti felújításához kapcsolódó régészeti munkák révén jól ismert, végpontjáról csak találgatások vannak.
Az aquincumi vízvezeték ma látható utolsó maradványa az ún. Mária-kő, a Kaszásdűlő HÉV állomás közelében. Ezt a HÉV vonal miatt 1932-ben eredeti helyénél 10 méterrel keletebbre helyezték, észak-déli irányban azonban jelzi a vízvezeték maradványainak mai végét. 1973-ban Wellner István a Szentendrei út 69-73. számú házak bontásánál talált vízvezeték pilléreket, a magas vízvezeték tehát ott még biztosan tartott. A vízvezeték legdélebbi, régészetileg ismert maradványait 1883 és 1885 között Gömöri Havas Sándor ásta ki. Erről rövid beszámolót írt a Budapest Régiségeiben, de a maradványokról semmi dokumentáció nem készült, eltekintve az Óbuda felmérési rajzába ceruzával berajzolt jelölésektől. Ezek szerint a pillérek a Szentendrei út Búvár utca torkolatával szembeni részéig tartottak.
A vízvezeték maradványait említ***e az az 1355-ös határjáró oklevél is, amely Óbuda területét osztotta fel a királyné és a káptalan között. Garády Sándor 1934 februárjában térképre rajzolta az akkor általa azonosíthatónak vélt topográfiai adatokat és elgondolását publikálta is a Tanulmányok Budapest Múltjából 1939-es kötetében. Az oklevél szövege szerint a vízvezeték utolsó köve a ferencesek kúriájánál volt. Ezt Garády Sándor a Kiskorona utca – Perc utca kereszteződéséhez rajzolta be, feltételezve, hogy az ókori vízvezeték a Kiráydombig, azaz a Nagyszombat utcai katonai amfiteátrumig tartott. Az 1973-tól kezdődően feltárásra került Kiskorona utca – Perc utcai maradványok azonban a klarissza kolostor részeinek bizonyultak. A ferencesek kolostorát pedig 1974-ben közművek fektetése közben a Vöröskereszt utcában találták meg.
Garády Sándor a római vízvezetéket érintő hipotézisét Nagy Lajos régész átvette és az 1942-es Budapest Történetében az aquaeductust a Nagyszombat utcai katonai amfiteátrumig tartónak írta le. A feltételezés meggyökeresedett a római kor kutatói között, így a vízvezeték hosszát a legutóbbi időkben is 4,5-4,9 km hosszúnak írják le, annak ellenére hogy a feltételezés alapjául szolgáló topográfiai azonosítást a középkoros régészek ásatásai már meghaladták.
Regisztráció a konferenciára: https://forms.gle/RavnZJQkuhMDNLSm9