Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár

12/02/2025

"Fitz Péter, a negyvenes művészettörténész, a kritikai értelmiségi, a gourmet, a fanyar humorú, cigisodró, csokornyakkendős férfi 1994-ben, a hivatalát sok éve betöltő Földes Emíliát váltva jött képtár igazgatónak Kiscellbe."

A Fővárosi Képtár egykori igazgatóját, Fitz Pétert B. Nagy Anikó és Várkonyi György búcsúztatja.

Aniko B Nagy nekrológja az Artmagazin felületén olvasható:
https://www.artmagazin.hu/articles/vendegtartalom/eltemettuk_fitz_petert_b_nagy_aniko_nekrologja

Várkonyi György nekrológja pedig a Jelenkor oldalán jelent meg:
https://www.jelenkor.net/hirek/3548/teli-utazas

Fotó: Fitz Péter Louisiana Museum of Modern Art, Humlebæk, Dánia, 2006 decemberében, fotó: © Pócs Péter

11/02/2025

▶️ 𝗔 𝗳𝗼̋𝘃𝗮́𝗿𝗼𝘀 𝗸𝗲́𝗽𝘁𝗮́𝗿𝗮 – 𝗠𝘂̋𝘃𝗲𝗸 𝗲́𝘀 𝘁𝗼̈𝗿𝘁𝗲́𝗻𝗲𝘁𝗲𝗸 𝗰𝗶́𝗺𝘂̋ 𝗶𝗱𝗼̋𝘀𝘇𝗮𝗸𝗶 𝗸𝗶𝗮́𝗹𝗹𝗶́𝘁𝗮́𝘀 𝗸𝗮𝘁𝗮𝗹𝗼́𝗴𝘂𝘀𝗯𝗲𝗺𝘂𝘁𝗮𝘁𝗼́𝗷𝗮 𝗲́𝘀 𝗸𝗲𝗿𝗲𝗸𝗮𝘀𝘇𝘁𝗮𝗹-𝗯𝗲𝘀𝘇𝗲́𝗹𝗴𝗲𝘁𝗲́𝘀 𝗮 𝗵𝗮𝘁𝘃𝗮𝗻𝗮𝘀 𝗲́𝘃𝗲𝗸𝘁𝗼̋𝗹 𝗲́𝗽𝘂̈𝗹𝗼̋ 𝗺𝗼𝗱𝗲𝗿𝗻 𝗸𝗲́𝗽𝘇𝗼̋𝗺𝘂̋𝘃𝗲́𝘀𝘇𝗲𝘁𝗶 𝗴𝘆𝘂̋𝗷𝘁𝗲𝗺𝗲́𝗻𝘆𝗲𝗸𝗿𝗼̋𝗹

A mintegy 250 oldalas kiállítási katalógus a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, több mint 150 műtárgyból álló válogatást tartalmaz a Fővárosi Képtár gyűjteményéből, a tárgyak elemzésén keresztül átfogó képet nyújtva a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig. A kötetben közölt tanulmányok és interjúk bő fél évszázad gyűjtésének történetével, szereplőivel, a 20. század második felének és korunknak a változó múzeumi koncepcióival ismertetik meg az olvasókat.
A beszélgetés során a 20. század második felében formálódó modern gyűjtemények, a kánonok alakulása és alakítói kerülnek fókuszba, különös tekintettel a Fővárosi Képtár szerepére és történetére.

A beszélgetést vezeti: Andrási Gábor művészettörténész
Résztvevők:
- Izinger Katalin művészettörténész (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár)
- Róka Enikő művészettörténész (HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet)
- Sasvári Edit művészettörténész (PIM Kassák Múzeum)
- Várkonyi György művészettörténész (Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar)

𝗔 𝗳𝗼̋𝘃𝗮́𝗿𝗼𝘀 𝗸𝗲́𝗽𝘁𝗮́𝗿𝗮 – 𝗠𝘂̋𝘃𝗲𝗸 𝗲́𝘀 𝘁𝗼̈𝗿𝘁𝗲́𝗻𝗲𝘁𝗲𝗸 𝗰𝗶́𝗺𝘂̋ 𝗶𝗱𝗼̋𝘀𝘇𝗮𝗸𝗶 𝗸𝗶𝗮́𝗹𝗹𝗶́𝘁𝗮́𝘀 𝗸𝗮𝘁𝗮𝗹𝗼́𝗴𝘂𝘀𝗯𝗲....

11/02/2025

BOLYONGÁSOK - ORSZÁG LILI KISCELLBEN

Szerialitás, szakralitás – második ikonos korszak

Ország Lili (1926–1978) az európai iskola tagjaihoz több szálon kötődött, Bálint Endrét tekintette egyik meghatározó mesterének. Következetesen felépített életművének középpontjában a történelem és emlékezet, az egyéni és kollektív sors kutatása és ábrázolhatósága állt. Labirintus sorozata, amelyen 1974-től egészen haláláig dolgozott, összegző mű, gondolatkísérlet. Az egyes művek külön-külön, de egy nagyobb egész, egy fal részeként, faltöredékekként is értelmezhetők. A jelentés, a kontextus már a cím által adott. A labirintus minden civilizáció keretei között utazást, akadályozott utazást jelent, amellyel a lélek a halálból az újjászületés felé halad, vagy hogy átjusson a túlvilágra, vagy, hogy visszajuthasson az élők közé. Belső nyitott kapuk című képén megfigyelhető a Labirintus képek több sajátossága: a keretek gondos, áramkörnyomatokkal való kialakítása, az áramkörök mintázatának használata a hátterek formálásában, a nyomtatott áramkörökből kialakított nyomódúcokkal mintázott figura, az élénk színek. A képek tervezésekor visszanyúlt a montázstechnikához, ezúttal azonban saját, korábban megfestett képeinek sokszorosított reprodukcióit használta alapanyagként, önmontázsokat hozva létre. Ugyanazok a figurák többször, több képen is felbukkannak, így a kép bal alsó sarkában látható ülő, arctalan, várakozó alak is. Ezt a vetett árnyék nélkül, szinte jelként megjelenő figurát Paolo Santarcangeli egyiptomi Memnon szoborként, vagyis az Amenhotep fáraó halotti templománál elhelyezett kolosszusokra való utalásként határozta meg. A trónuson ülő alak testtartásából és a képcímekben található utalásból a túlvilágra való átjutást váró lélek megtestesítőjeként értelmezhető. Az egymásra vetített sík rétegek a kapukkal mintha megnyílnának, egyre hátrébb fekvő, éteri, kék síkokat láttatnak, a túlvilág bizonytalan, megsokszorozott tereit.

Ország Lili (1926–1978): Belső nyitott kapuk, 1975
olaj, farostlemez; 93 × 90 cm; j.n.
BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár

10/02/2025

KI A RAKTÁRBÓL! 3. Több szálon - Textilművek a Kádár-korból 🔴 POP UP 🔴

Kiállításunk bezárása előtti másfél hónapban kiegészítésként négy további falikárpitot mutatunk be. Ezek a művek múzeumba kerülésük óta sosem voltak kiállítva. Alkotóik – eltérően a kiállítás anyagától és a sorozat alkotóitól – férfi tervezők. Célunk a gyűjteményből az adott műfajon belül több tárgyat megismertetni a látogatókkal, ezzel is árnyalni a korszakról alkotott képet.
A művek kihelyezésének időpontjai:
2025. február 11.
2025. február 18.
2025. március 4.
2025. március 18.

Az első mű, amit láthattok:
Plesznivy (Plesnivy) Károly (1930–1984): Kék vörös gobelin, 1972
gyapjú, aranyszál, szövött
Művelődésügyi Minisztérium könyvjóváírás, 1981
Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár

Plesznivy Károly iparművész már a hatvanas évek fordulóján kísérletezett a Kistarcsai Textilgyárban speciális gyapjúszőnyegek tervezésével, melyekhez a magyar rackajuh gyapját használta fel. A mindenféle szövött és csomózott technikákban járatos művész 1960-tól az Iparművészeti Főiskolán oktatott, 1966-ban pedig többek között az ő művei is szerepeltek a Velencei Biennálén. A biennálé magyar pavilonjának fókuszába ekkor a falikárpit került, ami a műfaj elismertségét, egyben a modern, szocialista művészet propagálásában betöltött szerepét is mutatta.
Plesznivy noha nem csak szőnyegeket, de különböző technikákat vegyítő és hagyományos falikárpitokat is tervezett, ez utóbbi művein is nyomot hagyott a dekoratív, alkalmazott textiltervezői gyakorlat. Az itt bemutatott, 1972-es Kék vörös gobelin című munkán is korábbi szőnyegtervezői tapasztalatait vitte tovább: használja a racka gyapjút és beépíti korábbi motívumait is, hiszen szinte pontosan ugyanezek a geometrikus absztrakt idomok ismerhetők fel néhány 1961 körül készített szőnyegének rajzán. A „gobelin” technika itt valójában csak az alap, a vörös, okker-arany, síkban tartott absztrakt formák mellé bátran beleszövi a sötétkékre festett, rusztikus, csomós gyapjúfonalat, ami plaszticitást ad a felületnek. Ezzel a mű kilép a térbe, ami tökéletesen egybecseng a korszak textilművészeti törekvéseivel. Értelmezhető – mint a falikárpitok általában – képként, felidézheti a vízen tükröződő nap sugarainak látványát, vagy akár asszociálhatunk hajókra, légköri jelenségekre, de felfoghatjuk egyszerű dekoratív, absztrakt faliszőnyegként is. A hatvanas években az iparművészeti munkák dekorációnak minősültek, így az elvont formavilág is inkább megengedett volt, mint a hagyományos műfajokban, sőt, ezek a mindennapok modernitását voltak hivatottak közvetíteni. A hetvenes évektől az absztrakció már szabadabban megjelenhetett a köztereken, középületek díszítésein is, fokozatosan részévé vált a mindennapok vizuális kultúrájának.

08/02/2025

KI A RAKTÁRBÓL! 3. - TÖBB SZÁLON. TEXTILMŰVEK A KÁDÁR-KORBÓL

Szövött falikárpitok, festett textilképek

A szövött falikárpit függőleges vagy vízszintes láncfonalak (felvetőszálak) és arra merőleges különböző színű gyapjúszálak (vetülék) szövéséből keletkezik. A köznyelvben és részben a szakirodalomban is gobelin-nek nevezik, tévesen, mert ezt, mint egy márkanevet szigorúan véve csak a 17. században alapított párizsi Manufactue des Gobelins-ben készült művekre lehetne alkalmazni.
Magyarországon a műfaj virágkora a hatvanas-hetvenes évekre tehető, amikor a modern középületek dekorálására, monumentális művek létrehozására az állam külön pénzügyi keretet biztosított. A rendkívül költséges és időigényes falikárpit a többi reprezentatív közösségi műfajhoz – freskókhoz, domborművekhez, mozaikokhoz – hasonlóan a díszítő funkció mellett gyakran ideológiai üzenetet is hordozott. Annyiban azonban kilógott a sorból, hogy egyedül a falikárpit mobilizálható: egyszerűen leakasztva, hengerelve szállítható, ezért bármikor el lehetett vinni kultúrpolitikai jelentőségű kiállításokra, programokra. Ha az építész vagy a használó később elégedetlen volt az elkészült művel, könnyen megszabadulhatott a nem kívánt dekorációtól.
A szövött falikárpit a képzőművészet és iparművészet határán helyezkedik el, így festők és textilművészek egyaránt készítették. Köztes jellegét mutatja, hogy a Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, és az Iparművészeti Főiskolán is oktatták Ferenczy Noémi majd Plesznivy Károly vezetésével.
Az elképzeléstől a kész műig többféle út vezetett. A tervezés és szövés Ferenczy Noémi tanítványainál nem vált szét, a műveket a technikát jó ismerő iparművészek maguk kivitelezték. Kiállításunkon ilyenek Pintér Éva és Prepelicza Katalin munkái. Ide sorolhatóak a falikárpithoz máshonnan érkező, sokféle eljárással kísérletező Szuppán Irén munkái is. Az állami megrendelésre készült alkotásokat ellenben jobbára festők tervezték, majd a szövőkartonok alapján képzett szövőnők vitték át textilbe az Iparművészeti Vállalat „gobelin műtermében”. Itt lehetett saját költségre bérbe is szövetni, és – minden jel arra mutat –, hogy Túry Mária most kiállított falikárpitja így készült. Külön csoportot képeztek a saját műhelyükben vagy lakásukban dolgozó alkotók, akik az Iparművészeti Vállalaton keresztül értékesítették termékeiket. Ezek, a kor szóhasználatával “tranzitáló” iparművészek közé tartoztak például a textilfestők, batikolók, mint például Juris Ibolya.

Illusztrációk sorrendje és adatai:
Ferenczy Noémi: Szövőnő, szövőkarton, 1933–1934
akvarell, tempera, karton vászonra kasírozva
magántulajdon

Ferenczy Noémi: Kőműves, falikárpit terv, 1933
akvarell, papír
Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár

Ferenczy Noémi tanítványaival, 1953
Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi születésének 100. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás, 1991. február 3–25. Vigadó Galéria, reprodukció a katalógusból

----------------

KÖVETKEZŐ TÁRLATVEZETÉS MOST VASÁRNAP!
E hét vasárnap dupla tárlatvezetéssel várunk Titeket: lehetőség van egymás után meghallgatni a "BOLYONGÁSOK – Ország Lili Kiscellben" és a "TÖBB SZÁLON – Textilművek a Kádár-korból kiállításban" kiállítások kurátori vezetését is.

2025. február 9. (vasárnap) 14:30 - Templomtér
Árvai Mária kurátor tárlatvezetése: BOLYONGÁSOK – Ország Lili Kiscellben

2025. február 9. (vasárnap) 16:00 - Oratórium
Róka Enikő kurátor tárlatvezetése: TÖBB SZÁLON – Textilművek a Kádár-korból

--------------------------------------
A 2in1 programjegy megvásárolható elővételben a múzeum jegypénztárában vagy online: https://kiscelli.jegy.hu/program/2in1-bolyongasok-tobb-szalon-kuratori-tarlatvezetesek-172438

07/02/2025

BOLYONGÁSOK – Ország Lili Kiscellben

Szerialitás, szakralitás – második ikonos korszak

Nagyjából olaszországi utazásaival egyidőben, 1968-tól Ország Lili művészetében ismét feltűntek vallásos motívumok. Az 1969–1970 között festett Ikonfal-sorozat is szakrális, meditatív, a mindennapoktól való elemelkedés értelmében ünnepélyes jellegű. Az ikonfalak festése is a templomok kifestésének önként vállalt feladatához tartozott, ami már a hatvanas évek legelejétől fogva foglalkoztatta. S. Nagy Katalin szerint az Ikonfal-sorozat, ahol a kövekből álló fal előtt a Madonna a gyermekkel-motívum variálódik és ismétlődik, huszonnégy darabból áll. Az egyes darabok nem tartoznak szorosan össze, nincs kötött sorrendjük, a művész nem tervezte együtt kiállítani őket. Egy téma variációinak tekinthetők. A frontálisan ábrázolt falak nagyobb kváderkövekből épülnek fel, mintázatuk a jeruzsálemi Siratófalra emlékeztet. A kopott, málló, repedezett felületen, a kövek vízszintes és függőleges rendjéhez igazodva jelenik meg néhányszor Mária alakja, kezében a gyermek Jézussal.

A statikus figurák ismétlése, sokszorozódása az ikonfalakon egyfajta időtlenséget, időn kívüliséget, természetfelettiséget fejez ki. Míg a történetmeséléshez a változás bemutatására van szükség, a változatlanság, az ismétlés a szakralitás megjelenítését szolgálja.

Ország Lili (1926–1978): Ikonfal I., 1969
olaj, farostlemez; 80 × 60 cm; j.n.
BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár

------------

KÖVETKEZŐ TÁRLATVEZETÉS MOST VASÁRNAP!
E hét vasárnap dupla tárlatvezetéssel várunk Titeket: lehetőség van egymás után meghallgatni a "BOLYONGÁSOK – Ország Lili Kiscellben" és a "TÖBB SZÁLON – Textilművek a Kádár-korból kiállításban" kiállítások kurátori vezetését is.
2025. február 9. (vasárnap) 14:30 - Templomtér
Árvai Mária kurátor tárlatvezetése: BOLYONGÁSOK – Ország Lili Kiscellben
2025. február 9. (vasárnap) 16:00 - Oratórium
Róka Enikő kurátor tárlatvezetése: TÖBB SZÁLON – Textilművek a Kádár-korból
--------------------------------------
A 2in1 programjegy megvásárolható elővételben a múzeum jegypénztárában vagy online: https://kiscelli.jegy.hu/program/2in1-bolyongasok-tobb-szalon-kuratori-tarlatvezetesek-172438?fbclid=IwY2xjawIRhEFleHRuA2FlbQIxMAABHbSrgeqmz1F9tNrlFjSvUMQSf1J-tLx32bfcAwN5Rn9fNivB-MYPklUTWw_aem_1pEQN6LbbtNASJFsXZAm8A

06/02/2025

✨🌙 Ma este nézzünk fel az égre!
A csillagászati jelentések szerint este 8 óra magasságában tiszta égbolt esetén tanúi lehetünk a telő Hold és a Fiastyúk (más néven Plejádok) csillaghalmaz együttállásának, amely az itt látható Ország Lili kép motívumaiban visszaköszön.

Részletes az égi jelenségről a Hun-Ren CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet blogján olvasható: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/a-fiastyuk-fanfarja-egyuttallas-a-holddal-es-egi-trapezgyartas

Képen:
Ország Lili (1926–1978): Hold / Tyúk, Hold, 1955–57 között
kollázs, fotókarton kartonra ragasztva; 420 × 310 mm
BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár

06/02/2025

HÉTVÉGÉN DUPLÁZÁS!

2025. február 9-én, vasárnap dupla kurátori tárlatvezetéssel várunk Titeket.
14:30-tól Árvai Mária vezet a "BOLYONGÁSOK – Ország Lili Kiscellben" című kiállításban, utána 16:00-tól pedig Róka Enikő a "TÖBB SZÁLON – Textilművek a Kádár-korból kiállításban".
Gyertek!

A 2in1 programjegy megvásárolható elővételben a múzeum jegypénztárában vagy online:

Két kiállítás, két kurátor, két tárlatvezetés egy belépőjeggyel. A két programra közös egységáras belépőjegy váltható. További múzeumi belépőjegykedvezmény nem vehető igénybe.

05/02/2025

Művészet a történelemtanítás tükrében
Nézzük meg együtt! A főváros képtára - Művek és történetek

Február 1-jén, szombaton, a Történelemtanárok Egylete és a Fővárosi Képtár közös szervezésében szakmai délelőttön vehettek részt érdeklődő történelemtanárok "A főváros képtára - Művek és történetek" című kiállításunkhoz kapcsolódóan a BTM Vármúzeumban.
Róka Enikő és Molnárné Aczél Eszter művészettörténészek, a kiállítás kurátori csapatának tagjai tartottak szakmai vezetést, majd Bauernhuber Enikő múzeumpedagógus a "Mostan színes tintákról álmodom. Vázlatfüzet kicsiknek és nagyoknak" című múzeumpedagógiai kiadványról és a Képtörténetek című múzeumpedagógiai foglalkozásról beszélt az érdeklődőknek, ajánlva a Fővárosi Képtár aktuális időszaki kiállításait is a BTM Kiscelli Múzeumban.
Nagyon örülünk, hogy ez a tartalmas program megvalósulhatott. Köszönjük vendégeinknek, hogy eljöttek!
Várjuk továbbra is gimnáziumi osztályok, diákcsoportok jelentkezését tárlatvezetéseinkre, múzeumpedagógiai foglalkozásainkra.
További tudnivalók:
https://fovarosikeptar.hu/muzeumpedagogia/

02/02/2025

MA BEZÁR!

A FŐVÁROS KÉPTÁRA – Művek és történetek című időszaki kiállításunkat tárlatvezetésekkel búcsúztatjuk:

➡️11:00-12:30: Akik elmentek, akik itt maradtak – Emigráció a modern magyar művészetben / kurátori tárlatvezetés
Hogyan hatottak a 20. század korszakaiban a magyar művészeti teljesítményre a külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak, iskolák, művészcsoportok?
Mi vezérelte a német, olasz, francia orientációt a különböző nemzedékeknél?
Hogyan és miként tett kísérletet a művészet kelet és nyugat szintézisére Magyarországon?
Miként bontakoztak ki a kortárs paradigmák az ideológiai meghatározottság ellenében?
Mely alkotók kényszerültek „belső emigrációba”, és a külföldön befutottak minek köszönhették elsöprő sikerüket?
A művészek emigrációját, a külföldre távozás és az itthon maradás dilemmáit a modern magyar művészet történetének hangsúlyos olvasataként vezetik fel a kiállítás kurátorai, B. Nagy Anikó, Molnárné Aczél Eszter

↪️KÉPTÖRTÉNETEK – A tárlatvezetés zárásaként a kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozáskínálatról és a Mostan színes tintákról álmodom. Vázlatfüzet kicsiknek és nagyoknak című kiadványról Bauernhuber Enikő múzeumpedagógus beszél.

➡️15:00-16:30: Kortárs szemmel / kurátori tárlatvezetés
A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók.
Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek.
A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Drozdik Orshi, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes vagy Szíj Kamilla.

A tárlatvezetést Páldi Lívia és Róka Enikő kurátorok tartják.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Részletes program és regisztráció:
https://varmuzeum.hu/varmuzeum-programok/finisszazs-a-fovaros-keptara-muvek-es-tortenetek

01/02/2025

Nézzétek meg az Óbudai Anziksz videóját, amiben Árvai Mária kurátor mutatja be a BOLYONGÁSOK - Ország Lili Kiscellben című kiállításunkat.

https://youtu.be/_zgEiG45dO4?si=E9sF87DWkDtlQQXV

-----

Következő rendhagyó tárlatvezetés ma délelőtt 10:30-tól:
PAPUCS? | Bolyongások egy kiállításban | Kálmán Eszter látványtervező és Árvai Mária kurátor

...Még több tartalom itt: https://www.facebook.com/obudaianziksz ***Óbudai Anziksz: kulturális magazin, nem csak óbudaiaknak. Az óbudai lokálpatriotizmus él ...

01/02/2025

𝑽𝑨𝑺𝑨́𝑹𝑵𝑨𝑷𝑰𝑮 𝒍𝒂́𝒕𝒉𝒂𝒕𝒐́ 𝑨 𝒇𝒐̋𝒗𝒂́𝒓𝒐𝒔 𝒌𝒆́𝒑𝒕𝒂́𝒓𝒂 - 𝑴𝒖̋𝒗𝒆𝒌 𝒆́𝒔 𝒕𝒐̈𝒓𝒕𝒆́𝒏𝒆𝒕𝒆𝒌 𝒌𝒊𝒂́𝒍𝒍𝒊́𝒕𝒂́𝒔

Utolsó lehetőség meghallgatni a tárlatvezetéseket a BTM Vármúzeumban:

𝟏𝟓:𝟎𝟎-𝟏𝟔:𝟑𝟎: 𝐊𝐨𝐫𝐭𝐚́𝐫𝐬 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐦𝐞𝐥 / 𝐤𝐮𝐫𝐚́𝐭𝐨𝐫𝐢 𝐭𝐚́𝐫𝐥𝐚𝐭𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐞́𝐬

A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók.

Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek.

A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Drozdik Orshi, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes vagy Szíj Kamilla.

A tárlatvezetést Páldi Lívia és Róka Enikő kurátorok tartják.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött (link a bióban).

Fotók: Keppel Ákos és Szebellédi Attila / Budapesti Történeti Múzeum
Borsos-Lőrinc (Borsos János 1979–; Lőrinc Lilla 1980–): Csinos kis akvarellek II., Nyilas ház, 2015
Uray-Szépfalvi Ágnes (1965) – Nemes Csaba (1966): Bûter, brea en griene tsiis (Vaj, rozskenyér és fiatal sajt / Butter, rye bread and young cheese) / Storyboard / I-XLI, 2004
Chilf Mária (1966): Cím nélkül (Szívhang), 1998

31/01/2025

𝑽𝑨𝑺𝑨́𝑹𝑵𝑨𝑷𝑰𝑮 𝒍𝒂́𝒕𝒉𝒂𝒕𝒐́ 𝑨 𝒇𝒐̋𝒗𝒂́𝒓𝒐𝒔 𝒌𝒆́𝒑𝒕𝒂́𝒓𝒂 - 𝑴𝒖̋𝒗𝒆𝒌 𝒆́𝒔 𝒕𝒐̈𝒓𝒕𝒆́𝒏𝒆𝒕𝒆𝒌 𝒌𝒊𝒂́𝒍𝒍𝒊́𝒕𝒂́𝒔

Utolsó lehetőség meghallgatni a tárlatvezetéseket a BTM Vármúzeumban:

𝟏𝟏:𝟎𝟎-𝟏𝟐:𝟑𝟎: 𝐀𝐤𝐢𝐤 𝐞𝐥𝐦𝐞𝐧𝐭𝐞𝐤, 𝐚𝐤𝐢𝐤 𝐢𝐭𝐭 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐭𝐚𝐤 – 𝐄𝐦𝐢𝐠𝐫𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐚 𝐦𝐨𝐝𝐞𝐫𝐧 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐦𝐮̋𝐯𝐞́𝐬𝐳𝐞𝐭𝐛𝐞𝐧 / 𝐤𝐮𝐫𝐚́𝐭𝐨𝐫𝐢 𝐭𝐚́𝐫𝐥𝐚𝐭𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐞́𝐬

Hogyan hatottak a 20. század korszakaiban a magyar művészeti teljesítményre a külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak, iskolák, művészcsoportok?
Mi vezérelte a német, olasz, francia orientációt a különböző nemzedékeknél?
Hogyan és miként tett kísérletet a művészet kelet és nyugat szintézisére Magyarországon?
Miként bontakoztak ki a kortárs paradigmák az ideológiai meghatározottság ellenében?
Mely alkotók kényszerültek „belső emigrációba”, és a külföldön befutottak minek köszönhették elsöprő sikerüket?
A művészek emigrációját, a külföldre távozás és az itthon maradás dilemmáit a modern magyar művészet történetének hangsúlyos olvasataként vezetik fel a kiállítás kurátorai, B. Nagy Anikó, Molnárné Aczél Eszter

𝐊𝐞́𝐩𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐞𝐭𝐞𝐤: A tárlatvezetés zárásaként a kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozáskínálatról és a Mostan színes tintákról álmodom - Vázlatfüzet kicsiknek és nagyoknak című kiadványról Bauernhuber Enikő múzeumpedagógus beszél.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc01lEQ4U6ig1zLeZyhI3XP7ukMDDMw4Pblvu7rwTx47loNlw/viewform

Fotók: Keppel Ákos és Szebellédi Attila / Budapesti Történeti Múzeum
Rozsda Endre (1913-1999): Női mellkép lófejjel, é.n.
Korniss Dezső (1908-1984): Táncos (Pók), 1947
Anna Mark (1928): Cím nélkül (G107), 2003

31/01/2025

🔥 MEGJELENT 🔥 A főváros képtára - Művek és történetek című kiállításunk gyűjteményes katalógusa

250 oldalon 100 alkotótól 150 mű bemutatása a Fővárosi Képtár 40.000 darabot számláló gyűjteményéből.

❗️Február 2-ig, a kiállítás finisszázsának napjáig 10% kedvezménnyel megvásárolható.
Kizárólag a shopjában elérhető.

✨ A kiadvány grafikai tervezése munkája.

31/01/2025

Ma este 6-tól TTTársas!
Élő társasjáték az Ország Lili kiállításban

Az élő társasjáték szereplői nem színészek, hanem maguk a résztvevők, akik nemcsak a történet fordulatait illetően dönthetnek, hanem - bizonyos megkötésekkel - ők hozzák létre a történetet.

A Labirintus-játék képi megjelenítése a legősibb táblás játékok szimbolikáját követi: a Ki nevet a végén? kereszt alakú táblája a négy égtájat kijelölve segíti a világban való eligazodást, a Kígyók és létrák 148 négyzetrácsában az erények létrái és a bűnök kígyói határozzák meg a haladás lehetőségét és irányát – játékunkban a résztvevők által épített labirintus válik az emberi életút szimbólumává.

„Mindig vonzott a labirintus regéje, ez az emberiség egyik legősibb meséje. A ma és a múlt egyformán benne van a labirintusban, úgy érzem, hogy az életem, mindenki élete hasonlít a labirintus folyosóihoz, amit végig kell járnunk, mindig falakba, kapukba ütközve, irányt változtatva, eltévedve, továbbhaladva a mélyben lévő titkok felé.” (Ország Lili)

Mit jelent az alkotó szabadsága a korlátozó hatalommal szemben? Lehet-e alkotni falak és korlátok között? Hogyan működik a hatalom manipulációja, és tehetünk-e ellene? Színházi társasjátékunk Ország Lili életéből és műveiből inspirálódva keres válaszokat ezekre a kérdésekre.

Alkotók: Hoffer Károly, Végvári Viktória
__________________________________________

A programon való részvételt 16 éven felülieknek ajánljuk.

A program egységáras, 5000 Ft-os programjegy (amely tartalmazza a múzeumi belépőjegyet is) vásárolható elővételben a múzeum jegypénztárában vagy online a jegy.hu-n.

Gyertek!

30/01/2025

VASÁRNAP BEZÁR!

A FŐVÁROS KÉPTÁRA – Művek és történetek című időszaki kiállításunkat tárlatvezetésekkel búcsúztatjuk:

➡️11:00-12:30: Akik elmentek, akik itt maradtak – Emigráció a modern magyar művészetben / kurátori tárlatvezetés
Hogyan hatottak a 20. század korszakaiban a magyar művészeti teljesítményre a külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak, iskolák, művészcsoportok?
Mi vezérelte a német, olasz, francia orientációt a különböző nemzedékeknél?
Hogyan és miként tett kísérletet a művészet kelet és nyugat szintézisére Magyarországon?
Miként bontakoztak ki a kortárs paradigmák az ideológiai meghatározottság ellenében?
Mely alkotók kényszerültek „belső emigrációba”, és a külföldön befutottak minek köszönhették elsöprő sikerüket?
A művészek emigrációját, a külföldre távozás és az itthon maradás dilemmáit a modern magyar művészet történetének hangsúlyos olvasataként vezetik fel a kiállítás kurátorai, B. Nagy Anikó, Molnárné Aczél Eszter

↪️KÉPTÖRTÉNETEK – A tárlatvezetés zárásaként a kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozáskínálatról és a Mostan színes tintákról álmodom. Vázlatfüzet kicsiknek és nagyoknak című kiadványról Bauernhuber Enikő múzeumpedagógus beszél.

➡️15:00-16:30: Kortárs szemmel / kurátori tárlatvezetés
A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók.
Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek.
A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Drozdik Orshi, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes vagy Szíj Kamilla.

A tárlatvezetést Páldi Lívia és Róka Enikő kurátorok tartják.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Részletes program és regisztráció:
https://varmuzeum.hu/varmuzeum-programok/finisszazs-a-fovaros-keptara-muvek-es-tortenetek