MNM KK - Iparművészeti Múzeum

18/02/2025

A mai napon Jókai Mór születésének 200. évfordulójára emlékezünk. A bicentenárium alkalmából 2025. február 18-án a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – köztük az Iparművészeti Múzeum - az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 'Jókai 200 szabadon' weboldalán a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában.
Az MNM KK szándéka szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
Az online album itt érhető el: https://mnmkk.hu/jokai200

📷: Jókai második feleségével, Nagy Bellával, Erdélyi Mór fényképe a PIM gyűjteményéből

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór 200 éves születésnapja alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé tesz egy válogatást a nagyközönség számára MNM KK - Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a MNM KK - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményeiből. A válogatás 200 darab műtárgyat mutat be a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.

Böngéssz a műtárgyak között itt: https://mnmkk.hu/jokai200

📷: Jókai második feleségével, Nagy Bellával, Erdélyi Mór fényképe a PIM gyűjteményéből

16/02/2025

# ́tortervezés
A túlburjánzó díszítésű rokokót ötvözte keleti vonásokkal, így lett a 18. század legnagyobb hatású brit bútorművese, s egyben az angolos hangulatú lakberendezés névadója Thomas Chippendale. De hogyan vált a neve eggyé a férfisztriptíz fogalmával?
Cikkünket erről a kommentben olvashatod 👇

14/02/2025

Milyen változatos formában és színben bukkan fel gyűjteményünkben a szerelem jelképe!
Lássuk neked melyik a kedvenced: tegyél egy ❤️-t ahhoz a műtárgyhoz, amely számodra a leginkabb szimbolizálja ezt az érzelmet!

10/02/2025

Csokoládék, torták, bonbonok, Floris…
Floris (születési nevén Friedler) Frigyes a 20. század elején vált ismertté a közbeszédben cukrászati és vendéglátóipari vállalkozásai révén. Sikerét üzleteinek egyéni megjelenése, jó üzleti és kapcsolatépítési érzékének köszönhette.
Az ízléses csomagolású Floris bonbonok megjelenésüket követően hamarosan közismertek és népszerűek lettek: vagyonos polgárként Friedler Frigyes szenvedélyesen támogatott számos magyar kortárs iparművészt mecénásként, akik boltjainak arculatát tervezték meg.

Az MNM KK - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 'Floris: Csokoládék és torták Budapesttől a Londoni Sohoig' című kiállításán számos, az Iparművészeti Múzeumban őrzött csomagolással és reklámgrafikával találkozhatnak a látogatók, úgy mint Kozma Lajos reklámgrafikái és csomagolástervei, vagy Kaesz Gyula a Floris cukrászda részére készített bútortervei. Ezek az iparművészeti műremekek a korszak ízlését, kézműipari hangulatát elevenítik meg a kiállításban, amellyel az üzletember cégei ki tudtak tűnni a nemzetközi színtéren is.

07/02/2025

A Dresszkód: art deco című kiállításunkat meghosszabbítottuk, még március 2-ig látogatható a Ráth-villában!
Vonz az 1920-30 évek divatja? Lépj száz évet velünk vissza az időben, ismerd meg a két világháború közötti időszak trendjeit, az önálló, modern, önmagáról gondoskodni tudó és akaró nő típusát, öltözékeit!

03/02/2025

Megjelent a Dresszkód: art deco, az azonos című kiállítás anyagát feldolgozó kétnyelvű katalógusunk.
Pazar ruhák, viseletkiegészítők, estélyi -és nappali öltözékek: a fényképekben gazdag kiadvány a korabeli trendek mellett a nők társadalmi helyzetéről, valamint az öltözékek, kiegészítők bemutatásával a két világháború közötti időszakról is mesél.
Az 1920-as, 30-as évek divatját és életmódját bemutató tárlat meghosszabbított nyitvatartással még egy hónapig, március 2-ig látható a Ráth György-villában, a kiadvány a helyszínen már megvásárolható!

03/02/2025

🎩✨🕰️
Mit mesélnek nekünk a tárgyak a 19. századról? 🏺📜 Hogyan éltek, dolgoztak és öltözködtek a reformkori polgárok? Milyen íróasztalnál születtek a levelek és fontos dokumentumok?

Még két hétig, február 16-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria „Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867)” című kiállítása.
A tárlatot az Iparművészeti Múzeum számos korabeli műtárgya is színesíti: többek között bútorok, a polgári lakberendezés változatos palettája, gyermek-, leányka-, női öltözékek és a porcelánok különleges válogatása keltik életre a biedermeier korszak atmoszféráját.
Bő 80 éve nem volt ilyen jelentős biedermeier bemutató Magyarországon – aki eddig lemaradt volna róla, érdemes pótolnia az élményt!
📸 MNG

31/01/2025

#250
2025-ben a dán porcelángyártás jubileumi évét ünnepli, ugyanis a koppenhágai manufaktúra 1775-ös évtől, kezdte készíteni jellegzetes termékeit. A kis üzemet Frantz Heinrich Müller dán vegyész-keramikus alapította, majd,- miután a patikus pénzügyi nehézségekbe ütközött egy nagyobb porcelángyár létrehozásához - Julianna Mária dán királyné lett a 'megmentője'. Ezt követően Dán Királyi Porcelángyár néven működik tovább, ugyanebben az évben alakult ki a márka sajátos jelzése, ami három, kobaltkék színű hullámvonal.

A műhely fő termékei közé tartoztak az elegáns, kifinomult kobaltkék díszítéssel ellátott porcelántárgyai, a palettát színesítették még a mázas és a máz nélküli edényeken az egzotikus növény- és állatábrázolások (páva, víziló, tengeri nyúlhal).
Ennek ellenére a gyár legnevezetesebb terméke a „Flora Danica” (vagyis dán növényvilág) lett, mely készlet a terület növényvilágát volt hivatott megjeleníteni.

A dán vállalat kézműipari gyártása a napjainkig is aktívan jelen van. A cég által képviselt pontosság, finom munka és szakmai hozzáértés továbbra is termeli a jobbnál jobb minőségű porcelán kollekciókat, a precizitás a termékpaletta minőségén és sokszínűségén köszön vissza.
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a porcelángyár számos termékét őrizzük, ezek közül párat felfedezhetnek vendégeink a Ráth György-villa látványtárában!

31/01/2025

Gyakornokot keresünk!
Az MNM KK Iparművészeti Múzeum MESTERSÉGKUTATÁS. Műipari és építőipari mesterségek az 1870-es és 1920-as évek közötti időszakban című projektjében történő közreműködésre keres gyakornokokat a 2024/2025-ös tanév második félévétől.
Feladatok:
📌A projekt alapkutatásában való részvétel
📍Tartalomkészítés
🗓Adatok adatbázisba történő feltöltése

A jelentkezés feltételei:
📎kapcsolódó kutatási terület
🖌rövid motivációs levél

A gyakornoki program díjazással nem jár, de múzeumi gyakorlatként érvényesíthető. Jelentkezésedet a [email protected] és a [email protected] címre várjuk.

30/01/2025

Itt a farsang, áll a bál!
Gyertek el hozzánk farsangolni az osztállyal, ahol nem csak együtt űzzük el a telet, de egy képzeletbeli időutazás és filmforgatás is vár rátok! A Ráth-villa múzeumpedagógiai foglalkozásai több korosztálynak szólnak, az általános iskola alsós tagozatától egészen a középiskolásokig.
Részletek és jelentkezés a kommentben 👇

28/01/2025

Ma 85 éve, 1940. január 28-án született Budapesten Borz Kováts Sándor. Mindössze 33 évet élt, mégis korának egyik legjelentősebb magyar designere volt.

Édesapja, Kováts Sándor (1894–1980), a ROCSÓ (rohamcsónak) motor feltalálója, az első magyarországi motorcsónakgyár alapító tulajdonosa, édesanyja Nagy Etelka (1903–1986) gyógyszerész volt. Sándort követően 1941-ben lányuk, Judit, 1944 nyarán pedig legkisebb fiuk, Gábor is megszületett.
„Ezt aztán a háború egy pillanat alatt szétrombolta. Mi kimenekültünk Ausztriába az oroszok elől. Gábor öcsénk 1944-ben született, 1945 elején hagytuk el a határt. Szombathelyen várakoznunk kellett. Vonult a tömeg. Marhavagonban éltünk. Ekkor Borz ötéves volt. Kikerültünk egy alpesi faluba, Feldkirchbe, Salzburg közelében" - olvasható Török Judit, Borz Kováts Sándor húgának visszaemlékezése.

Borz az első osztályt Ausztriában végezte. A szülők művészet- és gyerekpártolók voltak. Ha eltörött a síléc vagy a bicikli, azt édesapjuk hétvégén megjavította. Minden gyerek számára biztosították, hogy azt tanuljanak, amit szeretnének: a nyelv-, balett- és zongoraórák árát nélkülözések árán is előteremtették. Édesapjuk Amerikába szeretett volna kivándorolni, de ezt betegsége és felesége honvágya felülírta.
Borz 6, Judit 5, Gábor pedig 2 éves volt, amikor visszatértek Magyarországra.
Hazaköltözésük után édesapjukat kétszer három hónapra bebörtönözték, hogy a gyárát zavartalanul államosíthassák.
Borz Kováts Sándor 1973. január 15-én tragikus hirtelenséggel halt meg betegség következtében.

Az életművét bemutató katalógus igyekszik több szempontból is meghosszabbítani Borz Kováts Sándor életét, egyrészt azzal, hogy a kevés utána maradt tárgyat nemzetközi környezetbe ágyazza, a kiadványban emellett családtagjaival és egykori pályatársaival készült visszaemlékezések is olvashatók.
A kiadvány a Ráth György-villában és több belvárosi könyvesboltban is elérhető.

27/01/2025

Aprócska kis teáskanna? Tíz centiméteres kis ezüst vitorláshajó? Vagy egy korabeli bölcső piciny mása?
A 19. század végén a női műgyűjtők előszeretettel vásárolták az ún. bibelot-kat, azaz mindenféle apróságot, érdekességet, nippet. Ehhez a trendhez kapcsolódott egykoron Ráth Györgyné, az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójának felesége is, aki leginkább az ezüstnemükben és a porcelánokban lelte kedvét. Főként Németalföldről hozta haza a mini ezüstöket, ezek eleinte a főként Hollandiában kedvelt többszintes babaházak kellékei voltak. A miniatűrök az egykori életet reprezentálták, egy-egy gazdag otthon berendezését, az ideális háztartást bemutatva.
Ezek a csodás kis miniatűrök tekinthetők még meg március 2-ig a Ráth-villa kiállítóterében, amely élményhez most adunk egy kis ízelítőt!

25/01/2025

Egy forró tea, aztán majd kiizzadom – hányszor hárítottuk így az aggódó kérdéseket hasonló időkben, mikor járványszerűen terjedő felső légúti megbetegedések sújtják a téli szünetből ébredező országot. Csak egy kis nátha, semmi komoly – a buszokon köhécselők, az irodákat teleprüszkölők mentegették magukat hasonlóan még a legutóbbi években is. A koronavírus-járvány azonban mindent megváltozott. Gyanús lett a legkisebb krákogás, orrfújás, életformává vált a home office, alapkellékké az egészségügyi maszk. Ebben a náthás időszakban a beteggondozáshoz kapcsolódó, régi tárgyainkat vettük górcső alá, azt remélve, hogy hátha tanultunk valamit az évszázadok ragályaiból!
Cikkünket a betegségekkel szembeni mindenkori praktikákról a kommentben találjátok 👇

25/01/2025

Szent Pál mondája számos alkotót megihletett már Caravaggiótól Albrecht Dürerig: a pálfordulás története - legyen szó képzőművészeti vagy zenei produktumról- a megbocsátás reményének szimbólumává vált. Január 25-én az apostol misztikus megtérésére emlékezünk, ebből az alkalomból hoztunk pár különleges tárgyat a múzeum gyűjteményéből.

22/01/2025

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, ebből az alkalomból mutatjuk be, hogy egy kortárs tervező miként keresi a kapcsolatot a magyar népi kultúrával.
A Google Arts and Culture felületén mától láthatók a fiatal tervező, Zsigmond Dóra kollekciójának darabjai, az általa tervezett öltözékek a kulturális platform segítségével még szélesebb közönséghez jutnak el világszerte.

Zsigmond Dóra 2014-ben alapította meg divatmárkáját, a ZSIGMOND-ot. A márka kollekciói a magyar hagyományokból és kulturális örökségből merítenek ihletet, miközben tökéletesen illeszkednek a mai városi környezetbe. A márka egyaránt merít a magyar vidék nyugodt tempójából és a nagyvárosok nyüzsgéséből, a tervezésnél nagy figyelmet fordítanak az adott kollekciót inspiráló témák kiválasztására és annak kutatására is.

A tervező munkáját a múlt és a jövő közötti kapcsolat iránti érdeklődése mozgatja, amelyben katalogizálja a népi hagyományokat és megőrzi a régi népviseletek motívumait. Ezt tükrözi maga a márka mottója is: Lélegezd be a múltat, lélegezd ki a jövőt.
Az újrahasznosítás, a környezettudatosság és a fenntartható divat népszerűsítése szerves részét képezi a márka alapkoncepciójának, amely az anyagválasztást és a feldolgozás módját is meghatározza.
A teljes album a Google Arts and Culture oldalán tekinthető meg, link a kommentek között 👇

22/01/2025

Gross Arnold grafikus-és festőművész tíz éve ezen a napon hunyt el. A nemzet művésze, Kossuth- és Munkácsy-díjjal kitüntetett alkotó fél évszázados pályája során a rézkarcolás egyik legjobb magyarországi mesterévé vált. Gross a rézkarc műfajának megújításán dolgozott azzal, hogy a fekete-fehér kompozíciókat a szivárvány színeivel élénkítette.
Közel 150 rézkarc műve között számos diorámát is felfedezhetünk, amelyek Gross-féle fantáziavilág három dimenziós megvalósulásai. Ezen a művén a keretbe foglalt, térbeli kompozíció központi eleme a triptichon-szerű színes rézkarc, az Iparművészeti Múzeum kupolás főbejáratának ábrázolásával.
A mű háromdimenzióssá válik a grafika elé helyezett figurális összeállítással: kézzel festett, századeleji viseletben lévő miniatűr férfi, nő és gyermekalakok. A bal és jobb oldalon kicsinyített körúti állólámpa, az épület előterében szintén kisméretben kerítéselemek, fák, bokrok.
A kompozíciót az alkotóművész elképzeléseit követve Soós Katalin főrestaurátor állította össze a 90-es évek közepén.

20/01/2025

✏️Legyél te is lakberendező!
📌Születésnapi program a múzeumban 8–14 éveseknek

Ünnepeld születésnapodat a Ráth György-villában, ahol barátaiddal kipróbálhatjátok magatokat lakberendezőként! A tervezés, a kreatív megvalósítás mellett a századforduló enteriőrjeivel és bútoraival is megismerkedhettek.
Részletek és jelentkezés a kommentben 👇

16/01/2025

A belga szecesszió ritka emlékét gondos kezek hozzák vissza a múlt század viharaiból: Égide Rombaux és Francois Hoosemans alkotópáros ezüstből és elefántcsontból készült gyertyatartójának helyreállítása nem egyszerű folyamat 🕯️📜