26/01/2025
Molnár Sándor megnyitó beszéde Németh János "HAZAI HANG" c.írásán. Elhangzott 1990. XII. 13-án, a kiállítás megnyitásakor.
Közép-Európa országai tudathasadásosak, két „énjük” van, egyik az itthon maradottaké, másik a külföldön élőké. Most alkalom nyílhat, hogy fölmérjük: a tudathasadásos ikerlét két fele tulajdonképpen miben hasonlít és miben különbözik. Fölmérni végre a kétféle csapda, kétféle zsákutca, kétféle eltorzulás természetét. A szellem, a lélek és test elnyomorodásának különféle módjait. Azokét, akik itthon maradtak - Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér, Veszelszky Béla - ebben a szellemellenes országban, ebben az álom nélküli sivatagban, ebben a csapdában, a zsákutcák, megaláztatások, sértések, megszégyenítések labirintusában - társadalmon kívül -, megélhetési gondokkal küszködve, ahol a szellem felé tett minden egyes lépést a személytelen hivatalnok hatalmú társadalom, de minden polgára is azonnal megtorol - és mindennek ellenére a fölsorolt itthon maradottak egyetemes érvényű művészetet teremtettek. S akik elmentek: Szenes Árpád, Kolozsváry Zsigmond, Reigl Judith, Kallós Pál, Csernus Tibor, Lakner László és a többiek, nyilván különböző nehézségek és küzdelmek után kialakították művészetüket, mely a magyar művészet szerves része, hiszen az embert döntően gyermekkora határozza meg, s nem tud másból építkezni, mint ami lényét meghatározza és kialakította. Külföldön élő festő ismerősöm mondta, hogy ő a jobbik rosszat választotta azzal, hogy elment. Ebből következik, hogy az ittmaradtak a rosszabbik rosszat választották. De mit jelenthet a jobbik rossz? Mi benne a jobbik, az, hogy élő és eleven szellemi környezetbe kerültek? Hogy ilyen vagy olyan módon, de egy anyagilag biztosított polgári életet élhetnek? Hogy egy idő után befogadja őket a társadalom? Hogy nem szégyenítik meg őket a magasrendű szellemi tevékenységért? Hogy nem kell mindennap szembenézniük az irigységgel, bosszúval és gyűlölettel? És mi a jobbik rosszban a rossz, az, hogy el vannak vágva gyökereiktől? Hogy mit jelent az itthon maradottak rosszabbik rossza, azt most ne elemezzük. Jól ismerjük mindnyájan. Figyelemmel kísérve külföldön élő művészeink tevékenységét, ami meglepett, az a görcsöktől fölszabadult, oldott líraiság. Azt mondhatnám: nem prózában beszélnek, hanem versben. De ez a vers is olyan, mint a japán haiku, amely mindössze tizenkét szótagból és három sorból áll. A hazai rémálomnak, tragédiának, szorongásnak, vakmagánynak, görcsösségnek, összetörtségnek nyoma sincs bennük. Csupa laza, elengedett lírai költészet. Száz év múlva, ha az akkor élők visszanéznek a XX. századi magyar művészetre, egészen más képük lesz erről, mint nekünk, benne élőknek. Mások lesznek a „nagy művészek”: a ma ismert nevek nagy része eltűnik, a külföldön festett magyar művek helyükre kerülnek.
Kálmán Makláry Fine Arts, Művészeti galéria, Falk Miksa Utca 10, Budapest elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.
