Néprajzi Múzeum

18/02/2025

Jókai 200 – Komárom

Jókai Mór 200 évvel ezelőtt a Duna bal partján elhelyezkedő Komáromban (ma Révkomárom, Szlovákia) született, ahol Az arany ember című regénye is játszódik. A 19. század elején közel 18.000 lakosú város kereskedelmi jelentőségét annak köszönhette, hogy az itt összefolyó Dunán és Vágon számos terméket szállítottak, többek között gabonát, amint arról Tímár Mihály kapcsán mi is olvashatunk.

Jókai szülővárosa – a Vágról érkezett fa felhasználásával – az asztalosairól is méltán híres volt, termékeik a 18–19. században a Duna mentén egészen Belgrádig eljutottak. Az asztalosmesterek között Jókay vezetéknevűek is voltak. A Néprajzi Múzeum gyűjteménye számos láda mellett a komáromi asztalosok által 1746-ben készített mezőcsáti református templom festett kazettás mennyezetének megmaradt darabjait is őrzi. Az ezeken található motívumok segítségével a Néprajzi Múzeum egykori munkatársa, Csilléry Klára végzett átfogó kutatást a komáromi ládák kapcsán. 2022-ben pedig Zentai Tündének jelent meg könyve a dunai stíluskörről. A ládák közül több is szerepel a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában.

Jókai Mórt tiszteletbeli néprajzkutatónak tekintjük, aki 1860-ban akadémiai székfoglalóját a magyar néphumorról tartotta. 1889-ben a Magyar Néprajzi Társaság alakuló ülésén mondott beszédében a néprajzot nevezte legjobb munkatársának: „Többször kérdezték tőlem, hogy a midőn olyan sokat összeírok, nincs-e titokban valami munkatársam? Igenis van. Ez az eszmékben kifogyhatatlan munkatárs az ethnografia… A költő világában a népisme ugyanaz, a mi az anyag világában a villamosság: az a világító, a mozdító, a közlő, a megkötő, a gyújtó erő. Ez köti össze a földet az éggel, a fantáziát a valósággal.”

Jókai Mór regényeinek szeretetét elsősorban anyai nagyapámnak köszönhetem. Ezért is vállalkoztam arra, hogy a mai napon „Néprajzi tárgyakba rejtett Jókai” című tárletvezetéssel tisztelegjek a „a nagy mesemondó” előtt. Különösen a nagyszüleimnél töltött iskolai szünetekben szerettem a könyvek között böngészni, de – ahogy utólag rájöttem – nagyapám számos Jókainál olvasott anekdotát is beleszőtt a beszélgetésekbe. A könyvek mellett fontosak voltak a regényekből készült filmek is: most is emlékszem, gyerekként mennyire féltem, amikor Baradlay Ödönék a farkasok elől menekültek, és milyen boldog voltam, amikor Richárd és Edit átsuhantak a Plankenhorst-ház termein. Később a regényeket olvasva megsirattam Áronffy Lorándot és Jenőy Kálmánt is. Az írásbeli érettségin dolgozatom témájául Az arany embert választottam, torockói kutatásom során az Egy az Isten regényét szerettem meg. A bakancslistámon pedig szerepel egy hajóút végig a Duna mentén a tengerig. Bízom benne, hogy a mindennapjainkban is történhetnek velünk olyan váratlan, mesebeli csodák, mint amilyenek Jókai regényeinek hőseivel történtek.

Szöveg: Vass Erika
📷Komáromi láda, gyűjteményi kiállítás

17/02/2025

Tárlatvezetések hétköznap a Néprajzi Múzeumban! ✨

Milyen titkokat rejt a Néprajzi Múzeum épülete? Hogyan készültek a legkülönlegesebb kerámiák és mit mesélnek róluk az évszázadok? Ki volt Herman Ottó, és miért nevezik a legutolsó magyar polihisztornak?
Miért olyan különlegesek a székely népszokások? Hogyan szólalnak meg a népi hangszerek és milyen változatai vannak a citerának? Hogyan fedezhetjük fel Jókai Mór regényeinek helyszíneit, mint Komárom, Torockó vagy a Hortobágy, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításán?

Tudd meg mindezt tárlatvezetéseinken!
📍 Néprajzi Múzeum
🔗 Részletek és időpontok itt: https://neprajz.hu/programok
📸 Incze László

17/02/2025

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya a Néprajzi Múzeumban tartotta 2025. február 17-i ülését. Az osztályhoz tartozó egyik tudományág a néprajztudomány. Az osztálytagok az ülést követően megtekintették a Múzeum új állandó kiállítását.

📸Incze László

16/02/2025

Szenegáli pisztácia

1896-ban a világ különböző pontjáról számos hittérítő küldött tárgyakat, könyveket és fényképeket egy nagyszabású missziós kiállítás létrehozásához Ribényi Antal, kispesti plébános felhívására, aki a bevételből új plébániatemplom építését kívánta finanszírozni. A befolyó összeget növelte, hogy az állam a kiállítás zárását követően annak teljes anyagát megvásárolta a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, a jelenlegi Néprajzi Múzeum számára.

A Néprajzi Múzeum missziós fényképanyaga hét szenegáli felvételt tartalmaz, amely véletlenszerűnek tűnő válogatásán felbukkannak a helyi lakosok különböző csoportjai, lakhelyeik és az ország egyik legfontosabb terménye, a pisztácia. A képeket küldő missziós központról, annak munkájáról, intézményi és személyi állományáról nem tartalmaz felvételt a válogatás, így csak feltételezéseink lehetnek a képek küldőiről. Néhány pozitív paszpartujára kézzel írt francia nyelvű feliratból egyértelmű, hogy a felvételek francia hittérítők közvetítésével kerültek Magyarországra. Két francia eredetű és francia szerzeteseket tömörítő missziós rend volt jelen Szenegálban a 19. század végén. A 18. század elején alakult spiritánusok (Szentlélek Kongregáció, Szentlélek Atyák, CSSp) – akikre a Szentszék 1805-ben a francia gyarmatok missziójának ellátását bízta – valamint a Fehér Atyák, akik Afrika számos országában teljesítettek szolgálatot. Ribényi gyűjtésének idejére a Szentlélek Atyák már nagy múlttal rendelkeztek az országban, első szerzeteseik 1779-ben érkeztek Saint Louis-ba, majd 1846-tól Dakarban is jelen voltak. Az első Fehér Atyák éppen a magyarországi felkérőlevél szétküldésének évében, 1895. január 6-án érkeztek Szenegálba, ahova a következő évtizedekben rendszeresen visszatértek, azonban csak az 1940-es években telepedtek le. A hosszú jelenlét és a missziós központok száma alapján feltételezhető, hogy a Szentlélek Atyák küldték a szenegáli fényképfelvételeket, azonban a missziókat bemutató fotók hiánya származhat abból, hogy valamelyik más afrikai országban működő, de Szenegálba többször ellátogató Fehér Atyák küldték a képeket, akik intézményi és személyi háttérrel még nem rendelkeztek a helyszínen.

A hét nagy méretű pozitív felvételből kettő piros vonalakkal díszített műtermi hátlapra lett felkasírozva. A rektón ugyancsak piros nyomtatott betűkkel a készítő neve és székhelye olvasható: Noal Fréres, Phot. Côte Occid. tale D’Afrique. Szenegál rezidens fotósai, Félix Bonnevide, majd Louis Hostalier és François-Edmond Fortier mellett 1894-ben tűnik fel először Emile Noal neve a kéthetente megjelenő Le Monde Illustré hasábjain egy, Szudánba vezényelt szenegáli katonákat ábrázoló fotó alkotójaként. A Noal testvérpár másik tagjának neve nem ismert, azonban Patricia Hickling Bonnevide-ről írott tanulmányában említ egy műtermi verzót, amelyen a Th. Noal felirat szerepel, ami a Théodore Noal rövidítése lehet.

Mindkét fotó eredeti negatívját kézírással sorszámozták és francia címmel látták el. A pisztácia feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó két felvétel készítési helyeként Rufisque-ot határozta meg a pozitívokat feliratozó hittérítő, illetve az F 3011 számú képen – amely a pisztácia zsákokba töltését mutatja – is jól kivehető az egyik zsákon lévő Rufisque felirat.

A teljes bejegyzésért kattints a linkre: https://etnofoto.neprajz.hu/index.php/2025/02/07/szenegali-pisztacia/

📷Fiatal körülmetéltek csoportja. Szenegál, 1894 és 1896 között. Feltehetően Noal Fréres felvétele.
Fekete-fehér pozitív, 12×17 cm. Néprajzi Múzeum, F 1329

15/02/2025

🎉 FARSANGI KAVALKÁD A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN! 🎭

Február 22-én, szombaton egy napra minden a farsangról szól! Zene, tánc, mozi, színjáték és kézművesség vár rád. Képzeld, még a busómaszkfaragást is kipróbálhatod! 😎

EGY BELÉPŐJEGY mindent tartalmaz: 2500 Ft-ért kínálunk egész napos programsort, mellette az összes tárlat megtekintését!

Részletes proramok és jegyvásárlás itt: https://neprajz.hu/programok/kozossegi-programok/farsangi-kavalkad-a-neprajzi-muzeumban-0222.html

14/02/2025

Szent Bálint, a betegek gyógyítója

A Valentin-nap Magyarországon a 20. század végén lett népszerű a szerelmesek körében, de a Dél-Dunántúlon a 18. századig vezethetjük vissza Szent Bálint emlékét. Vajon honnan és hogyan került ide?

Szent Bálint tiszteletét a 18. században letelepedett katolikus németek hozták magukkal Fuldából és Bajoroszágból. Néhány Baranya és Tolna vármegyei településen ma is látható Szent Bálintot ábrázoló út menti szobor, kápolna, oltárkép, de út menti keresztek talapzatán is ábrázolták a szentet, így adtak hálát neki a betegségből való felgyógyulásért.

A szent alakja két Szent Bálint történetéből fonódott össze: egyikük a 3. században Rómában meggyógyított egy vak lányt. Az 5. században élt Bálint passaui püspök segítségét Németországban és Tirolban a nyavalyatörésben (epilepsziában) szenvedők kérték.

Bálint Sándor és Imre Mária kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a német községekben (például Babarc, Feked, Lánycsók, Máriakéménd, Mucsi, Nagynyárád, Tevel) Bálintot főleg a nyavalyatörésben szenvedők tisztelték, február 14-ét fogadott ünnepként tartották számon és misén vettek részt. Bólyban (egykor Németbóly) a betegek és családtagjaik a közös ima erejében bízva aznap böjtöltek. Márokon a beteg, gyermek esetén édesanyja fogadott böjtöt Bálint napjára egész életére.

Hőgyész kőművesei is misén vettek részt e napon, hogy Szent Bálint oltalmazza meg őket munka közben az állványról leeséstől.

A Bálint napi hagyományokat a németektől átvették a mohácsi sokácok, akik szívbetegség esetén hívták segítségül a szentet.

Bálint a beteg emberek gyógyítójaként több helyen az állatok védőszentjével, Vendellel együtt jelenik meg. Szajkon a Bálint tiszteletére felszentelt kápolna oltárképén is együtt szerepelnek. Az 1950-es évekig Bálint és Vendel ünnepén körmenettel mentek ki a hívek a kápolnába imádkozni.

Cikó főutcáján Bálint és Vendel szobra között a kereszten Krisztus látható. A homokkőből készült szoborcsoportot bonyhádi kőfaragó készítette, Szent Bálintot püspöki ruhában, fején süveggel ábrázolta. A szobrokat állaguk megóvása érdekében egykor rendszeresen festették. A szobrok eredetileg a falu elején álltak, ahol az állatokat a legelőre hajtották. A szobor talapzatán – amikor a 2000-es évek elején ott jártam – ez a felirat szerepelt: „St. Valentinus / Josef und Katharina Hahn geb. Reiß 1914.” A szobrokat 2006-ban restaurálták, a feliratokat magyarra cserélték.

Szöveg: Vass Erika
Fotó: Szent Vendel, a keresztre feszített Krisztus és Szent Bálint szobrai Cikón. 2024, Vass Erika felvétele.

13/02/2025

Ha szereted a különleges kulturális élményeket, akkor ezt ne hagyd ki! 🔥 Február 15-én egy különleges zenés irodalmi esten találkozik az Anima Sound System egyedi hangzásvilága a székely kultúrával a Néprajzi Múzeum SZÉKELYEK kiállításán.

📅 Időpont: febr. 15. 18:00 - 19:00
📍 Helyszín: Néprajzi Múzeum
🔗https://neprajz.hu/programok/muveszeti/2025/zenes-irodalmi-est-az-anima-sound-systemmel-0215.html

Ne maradj le, várunk! 🎶

13/02/2025

Csókkal a Néprajzi Múzeumban!

Ki gondolná, hogy a 160 évvel ezelőtt született Csók István festőművész is kapcsolódik a Néprajzi Múzeum új gyűjteményi kiállításához? A „Népművészet időről időre” teremben sétálva egy különös bútort, pontosabban annak egy darabját fedezheti fel a figyelmes látogató: egy sárközi, festett támláságy oromzatát, vagyis egy ágyvéget. A műtárgy nem pusztán a vitrin egy látványos eleme, hanem fontos emléke egy nagyszabású művészi vállalkozásnak.
Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar képzőművésze volt. Számos kortársához hasonlóan a magyar népművészetben vélte felfedezni azt a motívumkincset, amelyen keresztül a nemzeti stílus megteremthető. Mindehhez új festői környezetre, új ihlető forrásra volt szüksége. Párizsból hazalátogatva, a nyarakat 1902-től éveken át a tolnai Sárközben töltötte, majd később még délebbre utazott, ahol a színpompás sokác népviselet szerelmese lett. Olyannyira hatott rá ez a paraszti miliő, hogy nem csupán megörökítette az itt látottakat, hanem gyűjteni is kezdte a néprajzi tárgyakat: sárközi babát, kerámiákat, mesésen hímzett viseleti darabokat és kisebb festett bútorokat, mint például a festménye révén híressé vált tulipános ládát. Ezek a tárgyak ihlető forrásai és kellékei lettek műveinek – néha pontosan beazonosítható módon. A művész halála után lánya, Csók Júlia (Züzü) a múzeumnak ajándékozta az izgalmas néprajzi gyűjteményt, többek között a kiállításban szereplő bútordarabot is. Reprezentatív mivolta még töredékességében is jól érzékelhető. Talán éppen emiatt díszítette a festő otthonát egy tükör tetejére szerelve, kiegészítve még néhány, ugyancsak sárközi népművészeti alkotással.

Csók István néprajzi tárgyairól is szó esik majd az etnográfia és a művészet találkozásáról szóló tematikus tárlatvezetésünkön, melyet májusban hirdetünk a gyűjteményi kiállításban. Érdemes lesz a múzeum honlapját figyelni!

Gärtner Petra
művészettörténész

📷
Sárközi ágyorom, NM 61.129.1
Incze László

12/02/2025

Farsangi kavalkád! Hagyomány, rítus és szórakozás a Néprajzi Múzeumban🎉👹 2025. február 22.

A farsang vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig (2025-ben március 5.) tartó időszak. A hagyományos paraszti kultúrában ez a szórakozás, a felszabadultság és a kevesebb fizikai munkával terhelt hétköznapok ideje. A Néprajzi Múzeum is önfeledt szórakozásra biztat! 2025. február 22-én családoknak, valamennyi generációnak számos programot kínál, hogy jobban megismerhessük az év legfergetegesebb időszakának hagyományait!

Délelőtt a Farsangi MÉTA Matiné várja a családokat, este pedig Los Andinos koncerten rophatjuk, miután kiderül, miként került nemrég egy káprázatos bolíviai karneváli öltözék a múzeumba. Rivaldafény vetül a múzeum gyűjteményi állandó kiállításában is bemutatott busó hagyományokra. Nemcsak szakértő kalauzunk lesz az Örökség című kiállításrészben, hanem a MÉTA térben még a busómaszk-faragást is kipróbálhatjuk, sőt busó öltözékben fotózkodhatunk.

Az előadásokon és a tárlatvezetéseken többek között korhatáros gondolatokkal gazdagodhatunk a farsangról és a karneválról: megtudhatjuk, mitől válik a jelmez rituális öltözetté, hogyan kapcsolódik ehhez az időszakhoz az udvarlás, a párválasztás és a lakodalom.

Számos unikális néprajzi film mellett megtekinthetjük Boglár Lajos Asszonyfarsang Mátraalmáson című 1967-es filmjét is, amelynek bemutatása után akkora botrány támadt a faluban, hogy az asszonyok többé nem merték megrendezni az eseményt.

Belefeledkezhetünk a disznóvágás örömeibe, élvezhetjük a Turka, a táncoló kecske című dramatikus bábjátékot, Bognár Szilviával koncertezhetünk és dalokat tanulhatunk a farsangi menyegzők jegyében, miközben a Néprajzi Múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításban időről időre élő citerazene csendül fel.

❗️Fontos tudnivalók:

Ezen a napon egyetlen belépőjegy lesz elérhető, amely 2500 Ft-ba kerül. Ez a jegy nemcsak az összes kiállítás megtekintésére jogosít, hanem a programokon való részvételt is magában foglalja. Vagyis egy időszaki jegy áráért egy egész napos élményben lehet részed, amely során minden tárlatot bejárhatsz.

Ha jelmezben érkezel, 10% kedvezményt kapsz az Ethnoshopban!

Ez a jegy programjegynek minősül, ezért diák-, nyugdíjas-, pedagógus- és fogyatékkal élők kedvezménye, valamint egyéb kedvezmények sajnos nem érvényesíthetők. Az Ethnoshop kedvezmény sem vehető igénybe ezen a napon.

A jegyek megvásárlására és átvételére a bejáratoknál lévő jegypénztárakban van lehetőség, a jegyek ellenőrzése is itt történik. Ez az oka, hogy ezen a napon az épület díjmentes átjárhatósága nem biztosított. Köszönjük megértésüket!

Részletes program hamarosan elérhető!

12/02/2025

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy február 13-án a ,,Korgó valóság" című kiállítás 15 órakor bezár.

Emellett február 15-én a ,,SZÉKELYEK – Örökség mintázatok" című kiállítás szintén 15 órakor zárja kapuit. Aznap 18 órától azonban újra megtekinthető azok számára, akik a ,,Zenés irodalmi est az Anima Sound Systemmel" című programra érkeznek.

Köszönjük megértésüket!

-----------------------------------------------------

We kindly inform our esteemed visitors that on February 13, the exhibition ,,Faces of Hunger" will close at 3:00 PM.

Additionally, on February 15, the exhibition ,,SZÉKELYS – Patterns of Heritage" will also close at 3:00 PM. However, it will reopen at 6:00 PM exclusively for guests attending the ,,Zenés irodalmi est az Anima Sound Systemmel".

Thank you for your understanding!

12/02/2025

Múzeumi kiadványok a Magyar Könyvtervezés 2024 díj longlistjén

Örömmel értesültünk, hogy három kiadványunk is bekerült a Magyar Könyvtervezés 2024 verseny longlistjére.

Az egyik kiemelkedő kiadvány„A kétely felfüggesztése” című katalógus, mely – a művészet és etnográfia összekapcsolása mellett – a múzeumi bemutatás, a történetmesélés, a kolonializmuskritika, a művészeti és tudományos kutatás, illetve a szótárképzés kérdéseivel és lehetőségeivel foglalkozik. Halhatatlanok, őszibarack, gomba, varázslás, nyomolvasás, analfabetizmus, vadászat, szenvedés, empátia és hiány. A kötetet Hoffmann Tamás Boldizsár tervezte, szerkesztője: Frazon Zsófia.

A longlistre került katalógusok közé tartozik a Néprajzi Múzeum történetének ötödik, több mint 3000 négyzetméteres „Gyűjteményi kiállítás” című tárlatának vezetője is. Célja, hogy a kiállításlátogatás során használható, kompakt méretű útmutatóként szolgáljon. A fejezeteket belső, kihajtható borítók választják el, melyeken a kiállítási szekciók sematikus alaprajzai láthatók. A kiadvány egy az egyben követi a tárlat színrendszerét, így szinkronban van a térben látottakkal. A kötetet Hoffmann Tamás Boldizsár tervezte, szerkesztője: Szarvas Zsuzsa, Danó Vera Orsolya.

A harmadik a „ZOOM” című katalógus, mely kapcsán a kiállítás (art1st design studio, vezető tervező Taracky Dániel) és a könyv rendhagyó formában, egyedi perspektívából tekint a múzeum gyűjteményére. A tartalmi és vizuális struktúrát a nézőpontváltás formálja, a tárgyakat, tárgytömeget, izgalmas, játékos megoldások segítségével, új perspektívából mutatja be a kötet. Erre a megközelítésre, megismételhetetlenségre reagál a könyv belső gerincére, példányonként egyedileg generált mintázat. A kötetet Berta Zoltán tervezte, szerkesztője: Szarvas Zsuzsa.

Magyar Könyvtervezés

Az egyik kiemelkedő kiadvány„A kétely felfüggesztése” című katalógus, mely – a művészet és etnográfia összekapcsolása mellett – a múzeumi bemutatás, a történetmesélés, a kolonializmuskritika, a művészeti és tudományos kutatás, illetve a szótárképzés kérdéseivel...

11/02/2025

Disznótor a múltból 🐷

Egy archív felvétel a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. A tél elmaradhatatlan eseménye: hagyomány, közösség, meg persze egy kis házi erősítő.🥃

📷NM F 113172: Disznóölés. Átány, 1954. Hofer Tamás felvétele.

10/02/2025

Tárlatvezetések a héten a Néprajzi Múzeumban! ✨

Ezen a héten is változatos programokkal várjuk a látogatókat, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb élményt. A Kerámiatérben egyedi sétákon ismerheted meg a múzeum különleges kerámiagyűjteményét, miközben más tematikus vezetések is tartalmas kikapcsolódást ígérnek. Betekintést nyerhetsz az épület titkos zugaiba és különleges építészeti megoldásaiba, de elmerülhetsz a székely kultúra hagyományaiban, vagy megismerheted Herman Ottó munkásságát is. A népi hangszerek kedvelőit a citera tárlat várja, míg a gyűjteményi bemutatók a múzeum legértékesebb darabjait hozzák közelebb a közönséghez.

Ne hagyd ki ezt a hetet – várunk szeretettel a Néprajzi Múzeumban! Részletek és időpontok a honlapunkon.

📍 Néprajzi Múzeum
🔗 https://neprajz.hu/programok
📸Incze László

09/02/2025

Honnan származnak mindennapjainkban használt kifejezéseink? Tudtad, hogy sok közülük valaha ismert és használatos tárgyak nevéből ered?

Kirakták a szűrét

A szólás jelentése, mikor egy nem szívesen látott vendéget kitessékelnek, kidobnak, esetleg valakit elbocsájtanak a munkahelyéről. A szólások eredetéhez két szokás is kapcsolódik, melynek mindegyikében a szűr tornácra tétele fontos kommunikációs eszközzé válik. Az egyik eset a pásztor elbocsátását jelentette: amikor felfogadták, szűrét a munkaadó házában akasztották fel, elbocsátása esetén szűrét kirakták a házból a tornácra. Hasonló gesztussal kommunikálták az udvarolni járó legénynek, ha a leány elutasította. A legény szűrét a lányos háznál hagyta, másnap visszament érte, és ha a tornácon látta azt, akkor „kosarat kapott”. A szokások elavulásával a szólás később tágabb értelmet nyert.

A szólásban szereplő szűr ruhadarab anyagát, a szűrposztót a szűrtakácsok a hosszúfürtű magyar juh gyapjából készítették. A szűrnek többféle változata alakult ki, amit a készítés, a funkció és a divat is meghatározott. A szólásban használt szűr nem tudhatjuk pontosan, milyen fajta szűrre vonatkozott, de utalhatott akár a cifraszűrre is, mely a 18. század végétől kezdett tért hódítani a parasztság körében.

A cifraszűr rátéttel, hímzéssel volt gazdagon díszített, mely a 18. század végétől a kedvezőbb gazdasági körülmények miatt kezdett tért hódítani a parasztság körében, mikor egyre nagyobb lehetőségük nyílt a díszesebb szűrök használatára. A cifraszűrt leginkább a pásztorok hordták, de viselésük elvárás lehetett a házasulandó legények számára is, a gazdaemberek pedig leginkább ünnepi viseletként hordták.

A cifraszűrök díszítésük és hímzésük alapján vidékek szerint különböztek egymástól, melyek három nagy központ körül alakultak ki: Debrecen, Nagyvárad és Veszprém. Nagyvárad körül alakult ki „bihari” típus, amelybe az itt látható darab is tartozik. Ez a darab azonban nem Nagyváradon, hanem Nagyszalontán készült, ahol már a 19. század második felében jelentőssé vált a szűrzsabóság. A cifraszűrt Bagossy Sándor szűrszabó mester készítette 1879-ben, melyet később kanász viselt.

Cifraszűr (Textil- és viseletgyűjtemény)
Nagyszalonta, Románia
Gyűjtő: Bátky Zsigmond - Györffy István
Leltári szám: 76873

Szöveg: Tihanyi Anna

08/02/2025

Afrikai rituális tárgyak – betekintés a Néprajzi Múzeum raktárába

Február 13-án egy különleges alkalommal bepillanthatsz a Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményének rejtett részébe. A raktármerülés során megismerheted a gyűjtemény történetét, a legfontosabb gyűjtők munkásságát, és testközelből láthatsz olyan tárgyakat, amelyeket különféle rituálékhoz használtak.

🔎 Mire számíthatsz?
– Ritkán látható, eredeti afrikai rituális tárgyak.
– A gyűjtemény történetének érdekességei.
– Szakértői vezetés Régi Tamás muzeológussal.

📅 Időpont: 2025. február 13. 17:00-18:00
📍 Helyszín: Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK)
🔗https://jegy.neprajz.hu/program/raktarmerulesek-148153/1247194

07/02/2025

Oklevéllel jutalmazták a gyűjteményi kiállításban dolgozók munkáját

Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Néprajzi Múzeum és a Városliget Zártkörűen Működő Részvénytársaság munkatársai számára oklevelet adott át a Néprajzi Múzeum kiemelkedő színvonalon megvalósult új állandó kiállításának előkészítésében és létrehozásában végzett fáradhatatlan és lelkiismeretes munkája elismeréseként, 2025. február 7-én.

Az elismerés apropója, hogy 2024 októberében megnyílhatott több mint 8 év erőfeszítéseinek köszönhetően a Néprajzi Múzeum 153 éves történetének 5. állandó kiállítása.

Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Néprajzi Múzeum és a Városliget Zártkörűen Működő Részvénytársaság munkatársai számára oklevelet adott át a Néprajzi Múzeum kiemelkedő színvonalon megvalósult új állandó kiállításának előkészítésében és ...

06/02/2025

Disznóvágás hangulata a múzeumban? Igen! 🐷

Ropog a hó, gőzölög a hurka és serceg a friss szalonna... Ha hiányzik a régi idők disznótoros hangulata, ugorj be a Néprajzi Múzeum SZÉKELYEK - Örökség-mintázatok kiállítására, ahol három ikonikus eszközt is megmutatunk:

🔪 Szalonnázó bicska
🥩 Húsdaráló
🌭 Kolbásztöltő

Várunk szeretettel! A zsíros kéz nem garantált, de a nosztalgia igen!😋

https://neprajz.hu/kiallitasok/idoszaki/2024/szekelyek.html

📸:
Szalonnázóbicska, Kézdivásárhely, 2003. Magántulajdon
„Moravia” húsdaráló,Csehország/Csehszlovákia, 20. század. Magántulajdon
Kolbásztöltő, Csíkmadaras, 20. század. Magántulajdon

́ksomlyó ́sz

05/02/2025

📣Tematikus tárlatvezetések a gyűjteményi kiállításban - FEBRUÁR

Te is érzed azt a nagyszabású kiállításokban, hogy nem tudod merre indulj, melyik témában mélyedj el? A Néprajzi Múzeum kurátorai most olyan tudásösvényeket nyitnak a Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításában, amelyen keresztül egy-egy téma mentén haladhatsz végig a 3600 műtárgyat, 8 témakört bemutató tárlaton.

Februári időpontok:

📌Február 8. szombat, 11:00
Népművészet újra meg újra! – Tájegységek, mintakincsek

📌Február 9. vasárnap, 11:00
Múzeumgalaxis - Extra infók a Néprajzi Múzeum láthatatlan, látogatók elől rejtett világáról

📌Február 15. szombat, 11:00
Identitástörténetek – Ösvényt vágunk az állandó kiállítás sűrűjében!

📌Február 16. vasárnap, 11:00
A gyűjtés kalandjai a Néprajzi Múzeumban - Terepmunka történetek

📌Február 22. szombat, 11:00
Miben rejlik a te örökséged?

📌Február 23. vasárnap, 11:00
Galaxis útikalauz múzeumi módra

Részletek és időpontok a honlapunkon.

📍 Néprajzi Múzeum
🔗 https://neprajz.hu/hirek/2025/gyujtemenyi-kiallitas-tematikus-tarlatvezetesek.html
📸Incze László