Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény

31/01/2025

Munkásvonat Csepel felé, 1917, Érdekes Újság, Kiss Ferenc felvételei

17/01/2025

100 éve történt. – „Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába!" – szólt a két világháború közötti népszerű kuplé.

1925. január 8-án a csepeli Weiss Manfréd Művek egyik telepének éjjeliőre, Gricsák Pál különös mozgásra lett figyelmes. Alakok bőröndökkel igyekeztek a Duna partra, majd azok tartalmát a folyóba szórták. Egyikük a Csepelen szolgálatot teljesítő csendőr Léderer István, akivel ott volt felesége, Schwartz Mici is. Az őr jelent***e az esetet a csendőrségen, akik először elzavarták Gricsákot. Nem sokkal ezután megtalálták a hentesként dolgozó Kodelka Ferenc maradványait.
A Soroksári úton élő Kodelka korábban Léderer feleségének udvarolt, nagy összegű adományaiból tudta a házaspár fenntartani életszínvonalát. Lédererék egyre több pénzt csaltak ki a gyanútlan hentestől, majd elhatározták, hogy meggyilkolják őt. Az első kísérletre 1924 novemberében került sor, amikor elkábították Kodelkát, majd egy késsel próbáltak vele végzeni. A sikertelen eset után 1925 januárjában nagy összegű pénzt csaltak ki Kodelkától, majd Léderer a lakásában alvó férfit fejbe lőtte, a holttestet feldarabolta és bőröndökben a Duna partra szállította, ahol a maradványokat a vízbe szórta. A csendőrök hamarosan elfogták Léderernét, aki mindent bevallott.
Léderert a gyilkosság miatt 1926 novemberében kivégezték, felesége pedig hosszú időre börtönbe került. Szabadulása után a ’60-as, ’70-es években sorsjegyeket és virágot árult, állítólag a ’80-as évek elején hunyt el.

Ledererék peréről Krúdy Gyula írt riportot, kuplét gyártott belőle a pesti humor, később filmfeldolgozása (https://port.hu/adatlap/film/mozi/a-hentes-a-kurva-es-a-felszemu-a-hentes-a-kurva-es-a-felszemu/movie-194044?fbclid=IwY2xjawH3AatleHRuA2FlbQIxMQABHSy1uN39nz20xRe94SVnTikNdJWf4_OKwGd16L9XBX6xgi9hcYIN-PCz6w_aem_Ws9mOBQ-gV7cng_IBoBgHA) is született az ügynek.

Forrás:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Krudy-krudy-gyula-munkai-1/pesti-album-publicisztikai-irasok-19191933-151A9/1925-1550E/szep-asszony-ferje-1556A/2-15582/

https://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/20230204-mi-van-a-kosarba-lederer-gusztav-es-neje

https://egyperceskrimi.blog.hu/2015/11/05/lederer_gusztav_az_embermeszaros

06/01/2025

1950. január 1-jén, 75 esztendővel ezelőtt lett Csepel Budapest része. Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg az 1949. évi 26. törvényt, amely Budapesthez csatolt hét önálló várost és tizenhat nagyközséget. Így lett Nagy-Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. A főváros területe ezzel 207 m2-ről 525 m2-re, lakossága az addigi kicsivel több mint 1 millióról 1,6 millióra nőtt.

Nagy-Budapest létrehozásának terve már az 1940-es évek elején felmerült. A Magyary Zoltán által készített tervek alapján a későbbi Nagy-Budapest még Vecsést, Budakeszit, a Szentendrei-sziget déli csúcsát, Nagykovácsi és Solymár egyes részeit is magában foglalta volna. A ’40-es évek második felében a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága az építész Preisich Gábort bízta meg a végső tervek kidolgozásával. Preisich 1948-re elkészült „Nagy-Budapest általános rendezési tervével”, amit végül elfogadtak.

1956-ban felmerült, hogy Nagy-Budapestről leválasztanának területeket, de Csepel ezek a tervek alapján is főváros része maradt volna.

Képek és a szöveg forrása:
https://bparchiv.hu/70-eve-jott-letre-nagy-budapest/
https://www.budapestfolyoirat.hu/2020/10/nagy-budapest-alternativak-1945-1956
https://epa.oszk.hu/03100/03122/00025/pdf/EPA03122_rubicon_2018_03-04_138-147.pdf

22/12/2024

05/12/2024

"1944 decembere már a kétségbeesett menekülés, a kitelepítések ideje. Az egyezségtárgyalások kapcsán már említett decemberi Szabad Nép nagy betűkkel adta hírül: 'Csepel ismét az élen!' December 4-ikén, hétfőn a kora reggeli órákban ragasztották ki Csepelen a hirdetményeket, amelyek tudtul adták, hogy a község déli felét még aznap ki kell üríteni. Számtalan Pest környéki fosztogatási példát láthattak már a csepeliek, mire a kiürítést elrendelő hirdetményeket itt is kitűzték. […] Az elkeseredés, a düh és az ellenállás szándéka a nyilasok és az exponált németbarátok kivételével általános volt. Akik akartak, korábban már elmentek, de a nagy tömeg csak a maradásra felhívó jeladásra várt. A jelszó az lett, hogy becsületes ember nem hagyja el lakóhelyét és otthonát, Csepelen maradnak. […] Szenvedélyesen tiltakoztak: 'menjenek a nyilasok, pfuj, nyilas banda, hazaáruló bitangok'. Tudták, hogyha eleget tesznek a parancsnak, hogy gyalog induljanak el a bécsi országúton Komárom felé, annak az asszonyok, gyerekek és öregek, a védtelenek lesznek a legnagyobb vesztesei. […] Először csak ímmel-ámmal hajtotta végre az utasításokat, utóbb már nyíltan ellenkezett. A csepeli rendőrség és a Királyerdőben állomásozó honvédség a tömeggel együttérezve támogatta az ellenállást. Azt mondták a munkásoknak: 'Ne hagyjátok magatokat, ne féljetek a nyilas csürhétől, itt vagyunk és megvédünk titeket.' A fegyveres nyilasok és a kis létszámú német katonaság így teljesen elszigetelődött. A tömegtüntetés először a piactéren kezdődött, de nagyrészt a községháza előtt folyt le. December 5-én a nyilasok még túszokat fogtak, főleg ifjúmunkásokat és a Munkásotthonnal szemben lévő nyilasházba vitték őket. Egy fegyveres ifjúmunkáscsoport megtámadta őket, a tűzharc alatti zűrzavarban az elfogottaknak sikerült elmenekülniük. A harcban mozgalmunk egyik fiatalja, Kormos László elesett. A nyilasok láthatták, hogy itt nem boldogulnak, december 6-án bejelentették, hogy a meg sem kezdett kiürítést „bizonytalan időre felfüggesztik”. A lelkesen ünneplő tömeg a Himnuszt kezdte énekelni." - „A PÁRT FOGLYA VOLTAM” – Demény Pál élete.

Kép forrása: https://magyarnemzetinevter.hu/person/644218/

04/12/2024

Dr. Koncz János (1880-1973)

Dicsőszentmártonban született, korán, 8 éves korában árvaságra jutott. 1900-ban a kolozsvári Unitárius Kollégiumban t***e le az érettségit, majd jogi tanulmányokat folytatott. 1907-től 1912-ig Székelyderzs község jegyzője volt, 1912 és 1918 között Dicsőszentmárton főjegyzőjeként és helyettes polgármesterként dolgozott. 1913-ban feleségül vette Molnár Gizellát, házasságukból két leány és egy fiú született. 1918-ban választották meg Csepel főjegyzőjének, és 27 évig tölti be ezt a pozíciót, miközben az Országos Jegyző Egyesület elnöki tisztségét is betöltötte.
1944. november 30-án a nyilasok letartóztatták, mert magtagadta Csepel kiürítésére vonatkozó parancsot. 1945 után visszavonult és az unitárius egyház érdekében tevékenykedett. Halála után a csepeli temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Unitárius Élet, 1974. 1. szám

04/12/2024

1944. november végén a nyilasok megkezdték Csepel kiürítésének előkészítését. A kiürítési parancsot dr. Koncz János csepeli főjegyzőnek adták át, aki azonban megtagadta a közreműködést. 1944. november 30-án a nyilasok Konczot letartoztatták, és helyére Szabó Géza jegyzőt állították. December elején a Kiürítési Kormánybizottság levélben megerősít***e Csepel déli részének kiürítési szándékát, ám Szabó Géza embertelenségre hivatkozva megtagadta az utasítás végrehajtását. 1944. december 4-én a felháborodott, Királyerdőből elindult ötezer fősre nőtt tömeg a Községháza előtti üres telken – a mai Kormányablak épülete – gyűlt össze, ahol tiltakoztak a község kiürítése ellen. A tiltakozók dühe elsősorban a nyilasok és a németek ellen irányult. Szabó Géza az elöljárósággal együtt a tiltakozó tömeg mellé állt, így a határozatot visszavonták. December 5-én a tüntetések folytatódtak, a tömeget nem nyugtatta meg az utasítás visszavonása. Hamarosan összecsapások kezdődtek a nyilasok és a tüntetők között. A tömeg a Munkásotthonnal szemben felállított nyilas parancsnokság felé vette az irányt. Tűzharc alakult ki, az összecsapásokban többen elestek.
A december 4-5-én lezajlott csepeli tüntetés, az ország egyetlen német- és nyilasellenes ellenállásként vonult be a hazai történelembe.

Forrás: Bolla Dezső: Csepel története. Helytörténti vázlat az őskortól a XX. század utolsó évtizedéig. 2010.

Kép: Nolipa István Pál: Csepel megtagadja a kiürítést. Fetmény. Kép forrása: https://www.mutualart.com/Artwork/Csepel-Refuses-to-Work/49E040F721863220FF31F2A5B3C3E72E

27/11/2024

Programajánló :)
November 29-én kezdődik és december 22-ig tart minden pénteken délután, szombaton és vasárnap egész nap az adventi vásár Csepelen, a Szent Imre téren.
Az árusokról bővebb információk folyamatosan az alábbi oldalon:
https://www.facebook.com/adventcsepelen

Idén is lesz adventi vásár Csepelen, a Szent Imre téren, az Országzászló mögötti sétányon. November 29. és december 22. között minden adventi hétvégén szeret***el várjuk a látogatókat!

04/11/2024

23/10/2024

„Csepelen október 23-án este és éjjel csoportosulások voltak. A tömeg több esetben kísérletet tett arra, hogy a rendőrségen vagy a Kiegészítő Parancsnokságon fegyvert szerezzen. A tüntetők követelését utóbbi helyen a parancsnok, Vida Ferenc őrnagy elutasította. A tüntetők ezek után a rendőrségre mentek, ahonnan később 25-30 fő már felfegyverkezve tért vissza. Vida, hogy elkerülje az összetűzést, sikertelenül egy, a fegyverszoba létét ellenőrző bizottság megválasztására tett javaslatot. Ekkor eldördültek a fegyverek és három oldalról leadott lövésekkel megkezdődött az épület ostroma. Az első sikertelen akció után a fegyveresek a „halottjukat és sebesültjeiket” elvitték, majd másnap reggel a rádiótól visszaérkezőfegyveresekkel kiegészült tömeg megismételte a támadást. Miután a védők lőszere elfogyott, a katonák a csepeli rendőrkapitányságtól kértek segítséget. Kb. fél nyolckor Csumrik Ferenc rendőr alhadnagy vezetésével tíz rendőr tűzharcba bocsátkozott a parancsnokság épületére támadó fegyveresekkel. Csumrik későbbi vallomása szerint ekkor egy szovjet harckocsi érkezett, amellyel három tisztet sikerült kimenteni. Más forrás szerint két tisztet a lakók bújtattak el, és öltözt***ek civil ruhába. A rendőröknek és a szovjet harckocsi kezelőinek sikerült a katonákat kimenekíteniük, de az oda érkező szovjet erők sem tudták megakadályozni a parancsnokság elfoglalását.” Horváth Miklós – Tulipán Éva: Felkelés és szabadságharc Csepelen – 1956. Felkelésből szabadságharc – Csepel 1956. október 23–26. Forrás:https://epa.oszk.hu/00000/00018/00288/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2021_01_103-154.pdf

23/10/2024

Kedves Érdeklődők❗️

Az október 23-án, 15 órára meghirdetett " LÉLEKABLAK - A SZABADSÁG ÁRA" című emlékműsor átkerült a színházterembe, így mindenki kedves érdeklődőt szeret***el várunk regisztráció nélkül is!

Ünnepeljünk együtt❗️

17/10/2024

Csepel D-420 tűzoltóautó, 1971.

Forrás: fortepan.hu, adományozó: Faragó György

11/10/2024

Csillagtelep, Mars utca, 1959. Forrás: fortepan.hu, Faragó György adománya

07/10/2024

Kedves Vendégeink!
A Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény postaszolgálata közre adja a Csepeli Szüreti Mulatság alatt a kiállítótérben feladott leveleket. A gyerekek feladata az volt, hogy egy kedvenc tárgyat válasszanak ki a gyűjteményben, majd írják le a postaszolgálati levelezőlapra, hogy az adott tárgy miért is tetszik nekik. A megírt lapokat egy századfordulós levélszekrénybe helyezhették el a lurkók. Fogadják szeret***el válogatásunkat!

04/10/2024

A Képes Újság 1977. 04. 02-án megjelent képes beszámolója Csepelről. Forrás: adt.arcanum.hu

20/09/2024

Melyik csepeli helyszínt ismerik fel a fotókon?

Forrás: Benke László: Csepeli változások, Budapest folyóirat, 1982., 5. szám, május.

16/09/2024

Óriási az érdeklődés az 1956-os Csepeli Büszkeségpont kapcsán, az október 23. körüli szabad időpontok gyorsan fogynak :)